A Szöul és Phenjan közötti kapcsolatokat az is tovább rombolja, hogy Észak-Korea bejelentette, megszakította a két utolsó, Dél-Koreával létesített forródrótot. A telefonvonalak segítségével sosem bonyolítottak diplomáciai megbeszéléseket, arra használták őket, hogy megegyezzenek a tárgyalások időpontjairól. A forródrótok megszakítása azonban éppen abban a pillanatban történt, amikor a két országnak a legnagyobb szüksége lenne rájuk.

A technikailag több mint hatvan éve hadban álló két Korea között azután romlott meg riasztó mértékben a viszony, hogy Észak-Korea saját bevallása szerint műholdat bocsátott fel múlt vasárnap. A nemzetközi közösség megítélése szerint valójában katonai kísérletről volt szó, a nagy hatótávolságú rakétát próbálta ki Phenjan, megsértve ezzel az ENSZ BT határozatait, amelyek tiltják számára a ballisztikusrakéta-technológia alkalmazását.

Azt megelőzően, január hatodikán Phenjan arról számolt be, hogy sikeres hidrogénbomba-kísérletet hajtott végre, amit azonban a nemzetközi közösség kétségbe von.

A koreai háborút lezáró 1953-as tűzszünet óta Észak- és Dél-Korea között a múltban többször is kialakultak hasonló válságok, számos szakértő azonban a jelenlegi krízist az egyik legsúlyosabbként értékelte.

Szöul provokációnak tekinti Phenjan nukleáris fegyver előállítását célzó programját, és határozottan válaszol Észak-Korea minden hasonló lépésére. Mindenesetre az észak-koreai atomprogram nem csupán a Koreai-félszigeten dúló hidegháborút mélyítette el, hanem a Dél-Koreát támogató Egyesült Államok és Japán, valamint az Észak-Korea szövetségesének számító Kína és Oroszország közötti törésvonalat is.

Kedden a dél-koreai államfő, az amerikai elnök és a japán kormányfő telefonon beszélt arról, hogy Dél-Korea együttműködik az Egyesült Államokkal és Japánnal abban, hogy újabb büntetőintézkedéseket dolgozzanak ki Észak-Korea ellen.

Az amerikai szenátus tagjai szerdán egyhangúlag megszavazták az Észak-Korea elleni szankciók szigorítását, megnehezítendő Észak-Koreának a miniatürizált nukleáris robbanófejek fejlesztésének finanszírozását, valamint ötvenmillió dollárt irányozva elő a következő öt évre Észak-Koreába sugárzandó rádióadások továbbítására, kommunikációs felszerelések vásárlására és humanitárius segélyprogramokra.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsában hetek óta folynak az egyeztetések egy olyan - jogilag kötelező erejű - határozatról, amelyet a január eleji észak-koreai kísérleti atomrobbantásra válaszul fogadnának el, és amely újabb büntetőintézkedésekkel sújtaná Észak-Koreát.

Idén márciusban Washington és Szöul ismét közös hadgyakorlatra készül, amelyet Phenjan általában támadásként, provokációként értékel, és ez valószínűleg újabb feszültséget szít a két Korea viszonyában. A Fehér Ház és a szöuli vezetés emellett annak megvitatására készül, hogy egy kifinomult, amerikai rakétaelhárító pajzsot telepítsenek Dél-Koreába.

Csang Jong Szok, a Szöuli Nemzeti Egyetem kutatója megjegyezte: Szöul és Washington idén az eddigieknél is nagyobb hadgyakorlatot tervez, és borítékolható Phenjan erőteljes ellenkezése.

"Az előző évekhez képest összehasonlíthatatlan feszültségnek nézünk elébe a két Korea viszonyában" - jegyezte meg Csang.

A jelenlegi helyzet súlyosságát a keszongi ipari park működésének leállítása érzékelteti leginkább. A létesítményt 2004-ben nyitották meg annak a kísérletnek jegyében, hogy a két szomszédos ország majdani újraegyesítése céljából megpróbálják bebizonyítani: együtt tudnak működni olyan dolgozók, akik két ellentétes gazdasági rendszerből érkeztek. Az ipari park területén 124 dél-koreai vállalat működött összesen 53 ezer észak-koreai munkással.

Leonid Petrov, az Ausztráliai Nemzeti Egyetem Észak-Koreára szakosodott professzora úgy vélte, bizonyos mértékben csoda, hogy Keszong "ilyen sokáig bírta".

"Nem hiszem, hogy lehet bármiféle visszaút Keszongot illetően. Túl messzire mentek a felek, és vagy Északon vagy Délen nincs meg a politikai akarat a kérdés rendezésére" - mondta.

Az ipari park felállítását a Szöul által 1998 és 2008 között folytatott "napsugár-diplomácia" tette lehetővé, amely a két ország közötti kapcsolatok normalizálására törekedett. Dél-Korea eredetileg azt tervezte, hogy Keszong a kapitalista reformok fellegvára lesz, és több tízezer észak-koreai ismerkedhet meg az Észak-Koreán kívüli világgal. Bár ez a remény sosem vált valóra, elemzők sajnálatosnak tartják, hogy elszakadt ez a kicsi, de annál jelentősebb kapocs a két ország között.

"Keszong nélkül az észak- és dél-koreaiak között nem lesz többé rendszeres érintkezés. Ez hatalmas visszalépés" - hangsúlyozta Aidan Foster-Carter brit Korea-szakértő az NK News hírportál szerint.

Csang Jong Szok úgy vélte, Keszong egyik jótékony hatása az volt, hogy egyfajta civilizáltságot adott a két ország kapcsolatának. "Mindkét Koreának volt vesztenivalója Keszongban, így hát mindketten tartották magukat egyfajta viselkedéshez, de mindez most füstbe ment" - mondta.