Elfogadták az elnöki mandátumok számát korlátozó alkotmányreformot Algériában

InfoRádió / MTI
2016. február 7. 21:40
Az algériai parlament jóváhagyta vasárnap az alkotmány reformját, amelynek értelmében ismét kettőre korlátozzák az elnöki mandátumok számát, s így lehetőség lesz idővel az 1999 óta hatalmon lévő Abdel-Azíz Buteflika távozására.

A 78 éves államfő által kezdeményezett tervezetet 499 igen és két nem szavazattal, 16 tartózkodás mellett fogadták el a parlamentben - ismertette a szenátus elnöke.

A hadsereg támogatásával 1999-ben hatalomra került Buteflika 2008-ban még maga törölte el az elnöki mandátumok számának korlátozását, aminek nyomán egy harmadik, majd egy negyedik államfői megbízatásra is pályázhatott.

A vasárnap elfogadott alkotmánymódosítás értelmében Buteflika a mostani - 2014 óta tartó - hivatali idejét még kitöltheti és egy ötödik mandátumért is versenybe szállhat, ám az élethosszig tartó elnökség már nem biztosított számára.

"Önök válaszoltak az új algériai köztársaság építészének a felhívására" - értékelte a szavazás eredményét Abdelmalek Szellal kormányfő.

"Az általunk elindított reformok lehetővé teszik számunkra, hogy egy olyan új politikai és alkotmányos szakaszba lépjünk, amely a demokratikus elveken nyugszik" - hangsúlyozta közleményében Buteflika, akinek egészsége az utóbbi években megrendült, főleg azután, hogy 2013-ban szélütést szenvedett.

A jóváhagyott módosítások között szerepel még, hogy nem tölthet be elnöki és más magas állami posztot olyan személy, akinek az algériai mellett más állampolgársága is van. A reformok értelmében az elnöknek ezentúl egyeztetnie kell a parlament többségével, amikor kormányfőt választ, és létre kell hoznia egy független választási bizottságot is. További változást jelent, hogy ezentúl az arab mellett hivatalos nyelvnek ismerik el az észak-afrikai térség őslakosainak számító berberek által beszélt amazigh vagy más néven tamazight nyelvet is.

Kormányzati tisztségviselők hangsúlyozták, hogy az elfogadott módosításokkal teljesültek Buteflikának a demokrácia megerősítésére vonatkozó ígéretei. Az ellenzék szerint azonban csak látszatreformokról van szó, amelyek aligha járulnak hozzá az elnök mögött álló kormánypárt, a hadsereget és a politikai életet régóta uraló Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) befolyásának a visszaszorításához.