eur:
394.63
usd:
369.79
bux:
65726.96
2024. április 18. csütörtök Andrea, Ilma

Nagy-Britannia mazsolázik az európai integráció elemeiből

A brit miniszterelnök szerint tényleges előrelépést sikerült elérni a London által igényelt európai uniós reformok ügyében, de az erről összeállított javaslatcsomag közzétételével a folyamat távolról sem ért véget. Cameron közölte: Nagy-Britannia az európai integráció azon elemeiből kíván részesedni, amelyek megfelelőek számára, a többiből nem.

David Cameron, aki szerdán számolt be az alsóházi képviselőknek az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk által előző nap Brüsszelben ismertetett reformtervezetről, kijelentette: számos részlet még kidolgozásra vár, és "intenzív tárgyalásokat" kell tartani a 27 EU-társállammal az egyezség elfogadtatása végett.

Cameron közölte: nem állítja, hogy Nagy-Britannia - a világ ötödik legnagyobb gazdasága - nem maradhatna talpon az Európai Unión kívül, a kérdés azonban nem ez. A kérdés az, hogy Nagy-Britannia miként lehet a legsikeresebb, miként teremtheti meg a lehető legtöbb munkahelyet, miként tudja a legnagyobb befolyást gyakorolni azokra a globális folyamatokra, amelyek saját sorsára is hatással vannak, és miként gondoskodhat a legjobban biztonságáról.

A brit kormányfő kijelentette: meggyőződése szerint Nagy-Britannia ezekre a kérdésekre a megreformált Európai Unión belül találhatja meg a legjobb válaszokat.

Megismételte ugyanakkor azt a már többször hangoztatott álláspontját, hogy ha a London által igényelt EU-reformokról nem sikerül egyezségre jutni, arra az esetre ő semmit nem zár ki a brit EU-tagság jövőjével kapcsolatban.

Cameron közölte: Nagy-Britannia az európai integráció azon elemeiből kíván részesedni, amelyek megfelelőek számára, a többiből nem. Kijelentette: London részese kíván lenni az egységes piacnak, az EU-n belüli szabad mozgás rendszerének, ám garanciákat akar arra, hogy soha nem kell csatlakoznia az euróövezethez, sem a schengeni rendszerhez, soha nem kíván részt vállalni egy EU-szintű közös fegyveres erő kialakításában, sem bajba kerülő euróövezeti országok pénzügyi kisegítésében, és soha nem akar részese lenni egy "európai szuperállamnak".

Nagy-Britanniában 2017 végéig népszavazást tartanak a brit EU-tagság jövőjéről, de London a referendum előtt át akarja alakítani viszonyrendszerét az Európai Unióval, és reformokat kíván elérni a döntéshozatali, szabályozási mechanizmusokban. E folyamat sarkalatos horderejű mozzanata volt az Európai Tanács elnöke által kedden Brüsszelben ismertetett átfogó tervezet közzététele. A csomag egyebek mellett változtatásokat javasol a külföldi EU-munkavállalók szociális ellátásának szabályozásában, és megtiltana mindenféle diszkriminációt az Európai Unióban honos természetes és jogi személyekkel szemben annak alapján, hogy országuk csatlakozott-e az euróövezethez, vagy sem.

A külföldi EU-munkavállalók szociális ellátási szabályainak szigorítása mellett ez volt London egyik legsarkalatosabb követelése.

A népszavazás időpontja hivatalosan még nem ismert, de egybehangzó sajtóértesülések szerint ha a tervezetről sikerül egyezségre jutni a február 18-án kezdődő EU-csúcson, akkor a brit kormány a referendumot akár júniusra is kiírhatja.

Címlapról ajánljuk

Magosz: újabb aszály fenyeget, azonnali megoldás kell

Tartósan vízhiányos időszak kihirdetését kezdeményezte a Belügyminisztériumnál a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége. Aszály ugyan még nincs, de az Alföldön március közepe óta kritikus a csapadékhiány – mondta az InfoRádióban Cseh Tibor András Magosz-főtitkár.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.18. csütörtök, 18:00
Dobrev Klára
árnyék-miniszterelnök, a DK-MSZP-Párbeszéd EP listavezetője
Vajon tényleg elhozhatja az iráni rezsim bukását egy Izraellel vívott háború?

Vajon tényleg elhozhatja az iráni rezsim bukását egy Izraellel vívott háború?

A hétvégén Irán nagyszabású rakéta- és dróntámadást indított Izrael ellen, és bár Teherán mindent megtett, hogy az akció inkább erődemonstráció, mintsem valódi fenyegetés legyen, felsejlett egy Irán és Izrael közötti háború rémképe. A 2022-ben kitört heves tiltakozások után az iráni társadalom mély politikai apátiába süllyedt, amit jelez a márciusi parlamenti választásokon való rekordalacsony részvétel. Eközben a keményvonalasok egyre fontosabb pozíciókat szereznek a politikában, minden arra mutat tehát, hogy a rezsim a konszolidáció helyett a lakossággal és a külfölddel való konfrontációt választja. A mélyben azonban forrnak az indulatok az iráni vezetéssel szemben, amely jogosan tart attól, hogy egy Izraellel való háború újra fellobbanthatja az elégedetlenség szikráit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×