A bíróság szerint az ügy időközben elévült, és azért már senki nem vonható felelősségre - mondta Jan Srb, a hivatal szóvivője újságíróknak Prágában.
Strougalt azzal gyanúsították, hogy bűncselekményt követett el, amikor belügyminiszterként (1961-1965) nem akadályozta meg, hogy a nyugati határokon felállított drótkadályokba nagyfeszültségű áramot vezessenek. A néhány éve elindított büntetőeljárásban azonban konkrét vádemelésre már nem került sor, mert a vizsgálóbizottság megállapította, hogy az ügy már 1994-ben elévült.
A csehszlovák kommunista rendszer 1951-ben kezdte meg a vasfüggöny kiépítését kerítések felállításával. 1952 és 1957 között a két kerítés közötti területet aláaknázták, és a drótokba fokozatosan nagyfeszültségű áramot vezettek. A nagyfeszültségű áramot a drótkerítésekből véglegesen a múlt század hatvanas éveinek közepén távolították el.
A Totalitarista Rendszereket Vizsgáló Intézet kimutatása szerint a csehszlovák vasfüggönynek 1948 és 1989 között több mint 300 áldozata volt. A határőrök 143 személyt lőttek agyon, míg a nagyfeszültségű áramnak majdnem száz áldozata volt. Az aknák felrobbanása következtében ketten vesztették életüket. A kommunista rendszer idején a tiltott határátlépés bűncselekménynek minősült.
Az 1924-es születésű Lubomír Strougal az egykori csehszlovák kommunista rendszer egyik prominens egyénisége volt. Bár eredetileg támogatta az Alexander Dubcek kommunista pártfőtitkár nevével fémjelzett, majd a Varsói Szerződés által 1968 augusztusában eltiport reformfolyamatot, 1970-ben mégis elvállalta a kormányfői posztot, amelyről 1988-ban mondott le. Politikai karrierjében mindvégig a csehszlovák kommunista párt mérsékelten reformpárti szárnyához tartozott.