"Már nyugaton is megváltozott az attitűd, ezért vannak határlezárások: Nemcsak azért, mert nem bírja el az ellátórendszer az ilyen nagy létszámot, hanem az országok rájöttek, hogy igazából csak a menekülteket kellene befogadni" - mondta Dezső Tamás.
Az asszirológus hozzátette: meg kellene határozni azt a kört, ahol a családegyesítést engedik.
"Ez pedig összetett a kérdés. Ha valaki olyan országból érkezik, amelyik nem számít válságövezetnek, de itt van az egész családja, vagy családostul kitoloncolják, nehéz eldönteni" - mondta Dezső Tamás.
Hozzátette, a családegyesítés jogszabály szerint azokra vonatkozik, akik menekültstátuszt kapnak. Akár több éves pereskedés után derülhet ki, hogy ki a menekült, ki maradhat, kit toloncolnak haza.
"Azért vannak moratóriumok, halljuk, hogy egy, kettő, három év múlva engedik a családegyesítést, van, ahol jogszabályba foglalják, mert szeretnék a jogosulti kört meghatározni. Az, akit ki akarnak toloncolni, hiába adja be a családegyesítési kérelmét, nem fogják engedni. Ezért óvatos Németország is, mert szeretné látni most már, kit tartanak meg, mert menekült, és kit nem, mert gazdasági bevándorló" - emelte ki az asszirológus.
"Ezt a feladatot pillanatnyilag a Balkánon: a macedón, a szerb-horvát, a szlovén, az osztrák határon végzik el a németek helyett és velük egyetértésben. Már csak azokat engedik át, akik menekültstátuszra jogosultak, ez a moratórium meg fogja állítani a menekülthullámot. A Magyarországon átmenő 173 ezer ember 40 százaléka érkezett Szíriából és Irakból, a fele gazdasági menekült volt. Megértem, miért jönnek, az azonban, hogy Európa be tudja-e fogadni őket, egy másik nehéz kérdés" - hangsúlyozta Dezső Tamás.
Hanganyag: Németh Zoltán