eur:
394.16
usd:
365.33
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna

"Még nem elég ütős" az EU javaslata Cameron szerint

Az EU-brit megállapodás-tervezet jövő heti nyilvánosságra hozatala előtt a héten felpörögtek a tagsági feltételek módosításáról fél éve folyamatosan zajló tárgyalások. David Cameron pénteken az Európai Bizottság és az Európai Parlament elnökével találkozott Brüsszelben, vasárnap pedig az Európai Tanács elnökét látja vendégül Londonban.

"Még nem elég ütős" - mondta a brit miniszterelnök a BBC Scotlandnak nyilatkozva, a sajtóban már apránként megszellőztetett bizottsági kompromisszumos javaslatról. A Jean-Claude Junckerral folytatott pénteki munkaebédjét pedig pedig úgy értékelte, hogy azon "volt bizonyos előrehaladás, de nem elegendő".

Bizottsági források eközben - név nélkül tett rövid sajtónyilatkozatokban - úgy kommentálták a Cameron-Juncker találkozót, hogy az "nehéz, de konstruktív" volt, és hogy a munka folytatódik a hétvégén is.

David Cameron pénteki brüsszeli útja általános feltűnést keltett, mivel a hét elején még Svédországba és Dániába várták erre a napra a brit kormányfőt, aki azonban az időközben összeállt bizottsági javaslat fényében inkább Junckert választotta pénteki tárgyaló partnerül. A döntés mögött jól értesült források szerint részint az említett brüsszeli javaslat állt, részint pedig az, hogy hirtelen még brit értékelések szerint is kezdett úgymond "nagyon közel" kerülni egy lehetséges megállapodáshoz a felek közötti egyeztetés. Ez pedig érdemessé tette újabb erőfeszítések bevetését, különösen annak fényében, hogy vasárnap este Cameron és Donald Tusk európai tanácsi elnök Londonban már a jövő hét elején valamennyi tagországba szétküldendő megállapodás-javaslat szövegéről egyeztetnek.

A bizottsági ötlet amúgy - a nem hivatalosan eddig ismertté vált részletek szerint - a megállapodás útjában álló eddigi legsúlyosabb akadályt, a brit szociális ellátórendszerekhez való munkavállalói hozzáférés kérdését igyekszik egy áthidaló javaslattal kezelhetőbbé tenni. Emlékezetes, hogy Cameron ahhoz, hogy a közeljövőben esedékes brit EU-tagsági népszavazáson a bennmaradást ajánlja honfitársainak, eredetileg "négy főbb" követelést fogalmazott meg. Ezek egyike lehetővé tenné a brit kormány számára, hogy más EU-országból érkező munkavállalók brit földön történt munkába állásuk első négy évében ne kapjanak hozzáférést egyes, olyan szociális kedvezményekhez, amelyek britek számára továbbra is elérhetőek maradnának.

Ez volt az a pont, amire kivétel nélkül valamennyi EU-tagtárs azt nyilatkozta, hogy a tervbe vett intézkedés annak diszkriminatív jellege miatt, számukra biztos elfogadhatatlan. Sokáig úgy tűnt, hogy ezzel - bár a többi területeken visszaérően haladásról tudósítottak informális értesülések - jóvátehetetlenül megfeneklett a tárgyalás a brit kormány és partnerei között. Főként, hogy Cameron időközben sok szempontból éppen ehhez a ponthoz kötötte a tárgyalások sikerét, és sokan kérdésesnek tartották, hogy ki tud-e még valaha is jönni ebből a sarokból.

Junckerék láthatóan ehhez kívántak segédkezet nyújtani, amikor felvetették a brit szociális ellátáshoz való hozzáférés kapcsán egy úgynevezett "vészfék-mechanizmus" lehetséges alkalmazását. Eszerint alaphelyzetben a brit kormány nem korlátozná más EU-polgárok hozzájutását a brit szociális kedvezményekhez, ám ha London tételesen bizonyítani tudja, hogy egy váratlanul kialakult helyzetben, az EU-munkavállalók számának megugrása miatt, az elfogadható mértéket meghaladó terhek kezdik ellehetetleníteni a brit szociális rendszert, akkor a kormány mégis bevetheti korlátozó intézkedéseit.

Arról lapzártánkig sehol nem sikerült információra bukkanni, hogy ki, mikor, milyen formában állapítaná meg annak mértékét, amelyen túl a brit kormány a vészfék alkalmazására feljogosító rendkívüli állapotot állapíthat meg. Az viszont már most is ismert - és ezt sokan a brit diplomácia sikereként értékelték -, hogy a brit szándékhoz uniós oldalon nem az Európai Bizottság, hanem az EU-tanács (tehát a tagországi többség) egyetértő döntése jelentheti a végső jóváhagyást.

További fontos vonása lehet a tervbe vett mechanizmusnak, hogy jóllehet, most a brit problémára válaszul született, azonban megállapodás esetén alkalmazása attól kezdve valamennyi tagországban lehetségessé válhat (azaz nem lesz diszkrimináció).

Brüsszeli források szerint az ajánlat voltaképpen nem megy elég messzire Cameron eredeti szándékához képest - ezt egyébként az azóta megszólaltatott brit eurószkeptikusok gúnyos kommentárjai is aláhúzzák -, de kiegészülve további részmegszorításokkal már akár "eladható" is lehet a választók körében.

Ilyen kiegészítés lehet - ha benne marad a szövegben - az a brit szándék, hogy korlátoznák (illetve kizárnák) azon gyerekek után fizetendő családi pótlékot, akik nem kísérték el Nagy-Britanniába szüleiket, hanem hazájukban maradtak. Egy másik megszorítás újragondolná azon házastársak ellátásának a kérdését, akik nem EU-polgárként házasodnak brit földön munkát vállaló európai uniós polgárokkal.

A másik három "Cameron-követelés" kapcsán egybehangzó jelentések szerint viszonylag könnyű lehet egyetértésre jutni a brit kormány és az EU-partnerek között. Az alapszerződés preambulumában szereplő azon kitételhez például, hogy az EU a "népek egyre közelebbi unióját" célozza meg, viszonylag fájdalommentesen lehet olyan kiegészítő értelmezést adni, hogy mindez nem szükségszerűen vonatkozik minden tagországra, és hogy a dolog jogilag egyébként sem kötelező hatályú.

További részletek a BruxInfo cikkében.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×