Új fejezet nyílik Irán és Kína kapcsolatában

InfoRádió / MTI
2016. január 23. 18:34
Irán és Kína "új fejezetet" akar nyitni kétoldalú kapcsolataiban - fogalmazott szombaton a teheráni látogatáson tartózkodó Hszi Csin-ping kínai elnök. A két ország illetékesei tizenhét dokumentumot írtak alá a legkülönbözőbb területeket érintő együttműködésről, így az Új Selyemút gazdasági övezet megvalósításáról vagy arról, hogy a két ország közötti kereskedelmi forgalmat tíz év alatt a jelenlegi mintegy 50 milliárd dolláros szintről 600 milliárd dollárra bővítik.

"Az iráni féllel való együttműködés révén, kihasználva a jelenlegi kedvező körülményeket, Kína kész emelni a kétoldalú kapcsolatok és az együttműködés szintjét, új fejezetet nyitva a kétoldalú kapcsolatokban" - mondta a sajtónak a kínai államfő a vendéglátójával, Haszan Róháni iráni elnökkel folytatott tárgyalások után.

Hszi Csin-ping derűlátásának hátterében az áll, hogy a hónap közepén a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) Bécsben tette közzé végleges jelentését Iránról, amelyben megállapította, a perzsa állam eleget tett a tavaly júliusi atomalkuban foglalt kötelezettségeinek, ennek nyomán pedig az Egyesült Államok és az Európai Unió a perzsa állam elleni szankciók feloldását határozta el. Kína az iráni nukleáris programmal kapcsolatos megállapodást megkötő "hatok" egyik tagja.

Hszi Csin-ping tizennégy esztendő óta az első kínai elnök, aki Iránba látogat. A kínai államfő január 19-én kezdődött körútján eddig Szaúd-Arábiát és Egyiptomot kereste fel. Teheránban találkozni fog Irán vallási és politikai vezetőjével, Szajed Ali Hamenei ajatollahhal is.

A két ország képviselői szombaton tizenhét megállapodást írtak alá, amelyek szinte minden területen előirányozzák az együttműködést, felölelve a politikai, gazdasági és kulturális szférát.

Irán teljes támogatásáról biztosította az Új Selyemút gazdasági övezet megvalósításával kapcsolatos programot (az Ázsiát és Európát összekötő ősi kereskedelmi útvonal, a selyemút újraélesztését szorgalmazó kínai kezdeményezést).

A gazdasági kérdéseken kívül a felek a politikai kérdésekre is kiterjesztették figyelmüket, elsősorban a szaúdi-iráni feszültség enyhítésének lehetőségére, valamint a dzsihadista terrorizmus elleni harcra.