Az ENSZ menekültügyi főbiztosságának adatait nem kérdőjelezném meg. Õk egy olyan kijelölt szervezet, akik erre vonatkozóan ténylegesen fókuszáltan gyűjtenek adatokat. A konfliktusok dinamikájából kiindulva elképzelhető, hogy ez valójában így van - véli Csiki Tamás.

"Hiszen azt látjuk, hogy nagyon hosszan elhúzódó és alacsony intenzitású, a civil lakosságot nagyon kegyetlen eszközökkel sújtó konfliktusokról van szó. Itt nemcsak Szíriára és Irakra érdemes gondolni, hanem az Afrikában, Észak-Afrikában, illetve a Szubszaharai Afrika térségében zajló, elhúzódó konfliktusokra is, amelyek gyakorlatilag a megélhetést, a mindennapi létbiztonságot lehetetlenítik el" - részletezte.

"Amikor gyakorlatilag városok ürülnek ki, ott a vándorlás természetes dinamikája, hogy először előremennek azok, akik az útvonalat megismerik, ellenőrzik, hogy biztonságban meg lehet-e érkezni, és amikor megérkeznek, milyen körülmények várják őket. Ha pedig ez beválik, működik, akkor indul utánuk a család, a nők, a gyermekek. Most ezt a második fázist láthatjuk, és az jelenhet meg az adatokban, hogy nagyobb számban érkeznek a második hullámban a család további tagjai." - közölte a biztonságpolitikai szakértő.

Elsősorban nem biztonsági kockázata vagy jelentősége van annak, hogy nők és gyerekek érkeznek, hanem az, hogy más típusú ellátást kell biztosítani bármely államnak akkor, amikor nők és gyerekek érkeznek. Egészségügyi ellátás illetve oktatás szempontjából lehet ennek más típusú igénye, mint amikor férfiak érkeznek - mondta Csiki Tamás.

"Azt azért tegyük hozzá, hogy amikor hullámokról beszélünk, nem élesen elkülönülő folyamatokról van szó, pusztán arról, hogy mindazok, akiknek a biztonsági helyzete fenntarthatatlan volt az eredeti otthonukban, áramlanak tovább. Ennek most a következő nagyobb csoportja, a nők és gyermekek érkeznek meg. Nem azért vándorolnak feltételezésem szerint tömegesen, mert ez kaland értékű lenne a számukra, hanem azért, mert továbbra sem tudnak a lakóhelyükre visszatérni." - fogalmazott.

Nagyon merész lenen becslésekbe bocsátkozni arra vonatkozóan, hogy hány menekültre számíthat idén Európa, de minden bizonnyal százezres nagyságrendben lehet erre számítani. Viszont meghatározó az, hogy a kibocsátó országokkal szomszédos országok, illetve a tranzitútvonalon elhelyezkedő országok - Görögország és a Balkán például - milyen hatékony ellenőrző mechanizmusokat léptet életbe és működtet - véli a biztonságpolitikai szakértő.