A lengyel kormány intézkedései által kiváltott vita túldramatizálásától óvott Jean-Claude Juncker csütörtökön Amszterdamban, ahol a Bizottság tagjai a január 1-től soros EU-elnökséget betöltő holland kormánnyal találkoztak. Mark Rutte, holland miniszterelnök a menekültválsággal összefüggő terhek tagállamok közötti igazságos elosztásának biztosítását nevezte meg az elnökség egyik fő céljaként.

Egy pillanatra úgy tűnt csütörtökön, hogy az Európai Bizottság lépést váltott a lengyel jogállamiságról kialakult vitában, amikor a testület elnöke újságírói kérdésre kijelentette: "jelenleg az eljárás elején tartunk, és a varsói kormány is beleegyezett a procedúrába".

Néhány perccel később a BruxInfo érdeklődésére Frans Timmermans első alelnök ugyanakkor megerősítette, hogy semmi sem változott: a testület nem hozott döntést a jogállamisági keret aktiválásáról, és első lépésként január 13-án csak orientációs vitát tart a lengyel médiatörvény és az alkotmánybíróságról szóló törvény módosításáról, arról a két vitatott jogszabályról, amivel a novemberben hivatalba lépett új varsói kormány éles kritikák tárgyává vált Európa-szerte.

A kezdeti zavart tovább erősítette az, hogy Mark Rutte holland miniszterelnök Junckerhez hasonló szellemben azt nyilatkozta, hogy "esélyt akarok adni ennek az eljárásnak, ennek a folyamatnak". A kormányfő pozitívnak nevezte azt, hogy az EU a jogállamisági kerettel (amit még 2014 márciusában fogadott el az előző, Barroso vezette Bizottság) végre rendelkezik a jogállamisági viták hatékonyabb tisztázását lehetővé tévő rendszerrel.

A kérdés azon a sajtótájékoztatón vetődött fel, amelyet az EU soros elnökségét január 1. óta betöltő holland kormány és az Európai Bizottság találkozója után tartottak Amszterdamban.

Jean-Claude Juncker ugyanakkor óva intett a lengyel probléma túldramatizálásától, hangsúlyozva, hogy Brüsszel nem kíván sarat dobálni Varsóra. "Még nem tartunk a 7-ik cikk szerinti eljárásnál, és szerintem nem is fogunk" - igyekezett bagatellizálni a vitát az Európai Bizottság elnöke.

A testület egyébként még mindig várja a lengyel kormány válaszát arra a két levélre, amelyben felvilágosítást és magyarázatot kértek a két vitatott törvénymódosításról.

A holland miniszterelnök a migrációs válság kezelése kapcsán három cél elérését tűzte maga elé a következő fél évben. Mindenekelőtt a menekülthullám számottevő mérséklését ("az érkezők jelenlegi létszáma tarthatatlan"). Másodszor a terhek tagállamok közötti tisztességes elosztását. Harmadszor pedig annak biztosítását, hogy valamennyi uniós tagállam területén elegendő kapacitás álljon rendelkezésre a menedékkérők befogadására.

Rutte közölte, hogy a holland elnökség minden hónapban egyszer miniszteri szintű ülést tart a Bizottság által az év végén az európai határ-és parti őrség létrehozására előterjesztett jogszabály 2016 első felében történő elfogadása érdekében.

Juncker kérdésre válaszolva hangsúlyozta, meg tudja ugyan érteni azokat az érveket, amelyek néhány tagállamot a határellenőrzés ideiglenes visszaállítására indítottak (példaként említette az erején felül sok menekültet befogadó Svédországot), de figyelmeztetett, hogy "nem tarthat huzamosan ez a folyamat, amiben egyik tagállam a másik után jelent be ilyen korlátozó intézkedéseket".

Dimitrisz Avramopulosz, bel- és menekültügyi biztos a sajtótájékoztatót követően a BruxInfónak úgy vélte, hogy jelenleg nem lehet a schengeni rendszer végnapjairól beszélni (Nicholas Sarkozy volt francia elnök szerdán éppen ezt mondta Antwerpenben). Véleménye szerint Schengent csak akkor lehetne "holtnak" nyilvánítani, ha a tagállamok tartósan (és nem csak ideiglenesen) visszatérnének a belső határok nemzeti őrzésének rendszeréhez.

Avramopulosz arra is kitért, hogy az EU kézzelfogható eredményt szeretne látni Törökországtól a migránsok megszűrésében, jelenleg azonban szerinte még nem ez a helyzet. Frans Timmermans vasárnap utazik Törökországba, hogy az EU-török cselekvési terv végrehajtásáról tárgyaljon.

Forrás: BruxInfo