"A párizsi megállapodás nem más, mint egy világos terv arra, hogy hosszú távon hogyan szorítsuk vissza a felmelegedést. A tervvel felállítanak egy olyan hosszú távú célt, amellyel korlátozni lehet a felmelegedést, és azt az utat is világosan megmutatja, hogyan lehet azt elérni. Biztosít pénzt is arra, hogy a terveket a szegényebb országok is alkalmazni tudják, és egy erős felülvizsgálati rendszert is létrehoz, amellyel idővel erősíteni lehet a kitűzött cél iránti motiváltságot. A megállapodás hosszú távú céljai között a legfontosabb a fenntarthatóság. Ha a terv megvalósul, az valóban világméterű változást hoz" - véli a BBC-nek nyilatkozó szakértő, Matt McGrath.
Obama: a legnagyobb esély arra, hogy megmentsük a Földet
Barack Obama amerikai elnök szerint a párizsi ENSZ-konferencián elfogadott klímavédelmi megállapodás jelenti "a legnagyobb esélyt arra, hogy megmentsék a Földet".
A megállapodást szombat este számos más vezető politikus is méltatta. Angela Merkel német kancellár például azt emelte ki, hogy az emberek milliárdjainak segíthet megfelelő életfeltételeket biztosítani a távolabbi jövőben is. Õ is hozzátette ugyanakkor, hogy még sok munka vár az érintett országokra a tényleges eredmények eléréséhez.
David Cameron brit miniszterelnök fogalmazása szerint Párizsban létfontosságú lépéseket tettek, amelyek révén "gyermekeink és unokáink is látni fogják, hogy ez a generáció megtette kötelességét a bolygó jövőjének biztosítása érdekében".
Hollande: ez csak a kezdet
A klímakonferenciának otthont adó Franciaország köztársasági elnöke, Francois Hollande világossá tette, hogy a megállapodás csak a kezdetét jelenti az éghajlatváltozás elleni küzdelem új szakaszának. Arra szólította fel az országokat, hogy próbálják meg nemzeti vállalásaikat a megállapodásban szereplőnél is korábban felülvizsgálni és teljesítésüket elkezdeni.
Történelmi jelentőségű egyezmény
Az európai uniós központi intézmények vezetői történelminek nevezték az egyezményt. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt tartotta a legfontosabbnak, hogy a világ egységet mutatott a klímaváltozás elleni küzdelemben. Szerinte ez az utolsó lehetőség arra, hogy a jövendő generációk számára "stabilabb világot, egészségesebb bolygót, tisztességesebb társadalmakat és virágzóbb gazdaságokat" hagyjanak hátra.
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke leszögezte, hogy kemény munkával biztosítani kell a megállapodás gyakorlatba való átültetését és finanszírozását is.
Donald Tusk, az uniós tagországok állam- és kormányfői tanácsának elnöke a megállapodást méltatva dicsérte a klímakonferenciát rendező Franciaország vezetését is annak eléréséért.
Kína: túl messzire megyünk
A Világ legnagyobb szennyezője, Kína szintén üdvözölte a megállapodást, bár néhány képviselője úgy vélte, túl messzire mennek a Föld védelme érdekében.
A Kínát képviselő Xie Zhenhua úgy véli, a párizsi terv nem ideális. Hozzátette: "ez azonban nem gátol meg bennünket abban, hogy történelmi lépéseket tegyünk" - fogalmazott.
Kína korábban úgy nyilatkozott, szerintük a gazdag, fejlett államoknak nagyobb anyagi támogatást kellene felajánlaniuk a fejlődő országok számára.
Jönnek a "klímabarát" technológiai befektetések
Az üzleti világ képviselői, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank vezetői is üdvözölték a megállapodást, és a szükséges anyagi források előteremtésére szólítottak fel. Egyes nyilatkozók hangoztatták azt is, hogy a fejlett országok pénzügyi felajánlásai várhatóan a sokszorosukat fogják megmozgatni "klímabarát" technológiai befektetésekre.
"Mindenkinek be kellene tartania"
Környezetvédelmi szervezetek illetékesei azt emelték ki, hogy a megállapodás jó irányba mutat, és több területen világosabbá teszi a klímaváltozás elleni fellépés kereteit. Felhívták azonban a figyelmet arra, hogy el kell érni a megállapodás teljes körű végrehajtását is.
A párizsi egyezmény legfontosabb elemei
Hosszú távú célok
A megállapodás hosszú távú célja biztosítani, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti értékhez képest "jóval" két Celsius-fok alatt maradjon. Emellett "törekedni kell arra", hogy a felmelegedés ne haladja meg az 1,5 Celsius-fokot.
Az iparosodás előtti időszakhoz képest a globális átlaghőmérséklet napjainkra már körülbelül egy Celsius-fokkal emelkedett. A cél érdekében a kormányok vállalták, hogy "amilyen rövid időn belül csak lehet", megállítják az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának növekedését. A megállapodás szerint továbbá valamikor 2050 után - egy közelebbről meg nem határozott időpontra - az emberi tevékenység okozta kibocsátásokat olyan szintre kell csökkenteni, amelyet az óceánok és az erdők még képesek felszívni.
Kibocsátási célértékek
A hosszú távú cél elérése érdekében az ENSZ-tagországok megegyeztek abban, hogy ötévenként nemzeti célkitűzéseket határoznak meg az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésében. A megállapodás aláírásáig több mint 180 ország tett máris felajánlást az első, 2020-ban kezdődő ciklusra.
Számszerűsített kibocsátási célokat várhatóan csak fejlett országok fognak megadni, de a fejlődő országokat is "bátorítják", hogy tegyenek hasonlóan, az ő kibocsátási értékeik ugyanis várhatóan változni fognak gazdasági fejlődésükkel párhuzamosan. Amíg konkrét vállalásokat nem tesznek, addig az az elvárás velük szemben, hogy tartsák kordában a kibocsátásaikat.
Felülvizsgálat
A kezdeti célkitűzések nem elegendőek ahhoz, hogy a hosszú távú hőmérsékleti célok teljesüljenek. Ezért a megállapodás szövege szerint a kormányokat felkérik arra, hogy a következő négy évben vizsgálják felül célkitűzéseiket. Ez nem kötelezi ugyan az országokat arra, hogy fokozottabban csökkentsék a felmelegedést okozó anyagok kibocsátását, de a remények szerint ez is lehetővé fog válni azáltal, hogy a megújuló energiaforrások idővel jobban elérhetőek és hatékonyabbak lesznek.
Átláthatóság
A megállapodás nem ír elő büntetést a célkitűzéseiket nem teljesítő országokkal szemben. Ugyanakkor átláthatósági szabályokat fektet le, amelyek célja ösztönözni az országokat, hogy valóban azt tegyék, amire ígéretet tesznek.
Ez volt az egyik olyan pont a megállapodásban, amelyben a legnehezebben jutottak közös nevezőre. Kína a fejlődő országokra vonatkozóan enyhébb előírásokat kért. A szöveg, amelyben végül megállapodtak, úgy szól, hogy minden országnak rendszeresen jelentést kell tennie kibocsátásainak mértékéről, és a csökkentésükre tett erőfeszítésekről. Némi rugalmasságot is lehetővé tesz azonban az egyezmény azon fejlődő országok tekintetében, amelyeknek "erre szükségük van".
Finanszírozás
A megállapodás szerint a gazdag országoknak továbbra is pénzügyi támogatást kell felajánlaniuk a szegény országok számára kibocsátásuk csökkentéséhez, és ahhoz, hogy alkalmazkodjanak a klímaváltozás következményeihez.
Más országokat is bátorítanak arra, hogy önkéntesen járuljanak hozzá a támogatáshoz. Ez utóbbi megfogalmazás lehetővé teszi, hogy a későbbiekben olyan fejlődő gazdaságok is részt vegyenek a finanszírozásban, mint Kína. Az egyezmény szövegében konkrét összeg nem szerepel, de korábban a fejlett országok összesen 100 milliárd dollár pénzügyi támogatást ajánlottak fel klímafinanszírozásra 2020-ig.
Károk és veszteségek
A tengerszint emelkedése miatt veszélyeztetett kis szigetországok sikerét jelenti, hogy az egyezménybe bekerült egy olyan szakasz is, amely elismeri a klímaváltozással összefüggésbe hozott természeti katasztrófák okozta károkat és veszteségeket.
Az Egyesült Államok hosszú ideig ellenezte, hogy a téma belekerüljön a megállapodásba, attól tartva, hogy az a szélsőséges időjárás okozta károk miatti kártérítési keresetekre adhatna alapot. A témát végül belevették a megállapodásba, de egy külön lábjegyzetben kikötötték azt is, hogy a károk és veszteségek említése nem jelent felelősségre vonhatóságot és kártérítési igények elismerését.