A NATO balti légtérrendészeti missziója keretében a Magyar Honvédség négy JAS-39 Gripen vadászgépe és a német légierő négy Eurofighter vadászgépe látja el szeptembertől négy hónapon keresztül Észtország, Lettország és Litvánia légtérvédelmét.
Az Áder János vezette magyar delegáció kedden rövid látogatásra érkezett Litvániába a Magyar Légierő An-26-os szállítógépével. A Siauliai bázison Dalia Grybauskaite litván államfővel közösen megtekintették a magyar Gripenek gyakorló, úgynevezett "Tango" riasztását: a riasztást követő néhány percen belül a levegőbe emelkedett két vadászgép.
A litván köztársasági elnök az eseményt követő sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a balti légteret felügyelő magyar katonák fantasztikusan végzik munkájukat.
Kiemelte, hogy Litvánia és Magyarország a régió biztonsági kihívásait azonos módon értékeli, a két ország kapcsolata pedig baráti. Mint mondta, Áder Jánossal biztonságpolitikai kérdésekről is beszéltek. Hangsúlyozta, hogy fel kell készülniük a varsói NATO-csúcstalálkozóra, valamint a migrációs krízis ügyében is közös platformot kell kialakítaniuk.
Áder János felidézte, hogy a két szabadságszerető nép történelmét az 1990-es és az 1991-es események kapcsolták egybe: amikor Litvánia elnyerte függetlenségét, Magyarország az elsők között ismerte el Litvánia önállóságát. Ez a gesztus kései viszonzása volt annak, amit a litvánoktól kaptunk 1956-ban, amikor a szovjet elnyomás ellenére szimpátiatüntetés volt a magyar forradalom mellett - fogalmazott az államfő.
Áder János hangsúlyozta: a légi bázisra vezényelt katonák azért teljesítenek ott szolgálatot és szállnak fel nap mint nap, hétről hétre gyakorló repülésre vagy riasztásra, hogy a mi biztonságunkat megóvják.
Õszintén remélem, hogy sosem lesz olyan helyzet, hogy a tudásukat és a repülőgépeik képességét éles szituációban is ki kelljen próbálniuk - hangsúlyozta.
Fekete Tamás alezredes, a kontingens parancsnoka az MTI-nek nyilatkozva elmondta: nemcsak a pilótáknak, hanem a logisztikusoknak, a kiszolgáló személyzetnek is hatalmas tapasztalatot jelent ez a légtérrendészeti feladat, hiszen ilyen hosszú időre a magyar légierő már 70 éve nem települt másik országba.
A pilóták és a műszaki személyzet 24 órás szolgálatot adnak a bázison. Eddig 18 éles riasztásuk volt légtérsértések és kisebb mulasztások miatt a magyar pilótáknak. Ezeken kívül mintegy 70 gyakorló riasztásra szálltak már fel.
A parancsnok elmondta azt is, hogy több mint 330 órát töltöttek a levegőben a pilóták, a misszió végére (január 8.) várhatóan meghaladják a 450 órát is. Ekkor a spanyolok és a belgák veszik át a feladatot.
A magyar pilóták 2019 májusától térnek vissza újabb négy hónapra Litvániába a balti államok légtérvédelmére.
Simicskó István honvédelmi miniszter, aki elkísérte az államfőt Litvániába, az MTI-nek hangsúlyozta: a balti államok biztonságát erősíti ez a misszió. A magyar pilótáknak sokkal több és sokkal intenzívebb feladataik vannak, mint otthon. Gyorsan tudnak reagálni, perceken belül a levegőben vannak, és olyan rutinra tesznek szert ezekben a helyzetekben, amely a magyar légtér védelmét is erősíti majd. Minél többet gyakorolnak, minél több az éles helyzet, annál tapasztaltabbak, magabiztosabbak lesznek - emelte ki.
Simicskó István az MTI kérdésére elmondta: a tervek szerint 2016 második felére sikerül pótolni a 14 gépből álló Gripen-flottából balesetek miatt hiányzó két vadászrepülőgépet.
A magyar delegáció látogatást tett a Keresztek hegyén, amely a Siauliait Rigával összekötő főút mentén található. A több mint százezer kereszttel teli, 10 méter magas domb katolikus zarándokhely, amelyet a szovjet időkben a hatalom többször megpróbált megsemmisíteni. Ide állíttatott a magyar államfő egy keresztet, amely korábban a budapesti Szent István Bazilika egyik tornyát díszítette.