Ausztria, Belgium, Finnország, Görögország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Svédország első számú vezetője vett részt vasárnap a menekültek önkéntes befogadásának ügyében tartott találkozón. (A kilencedik potenciális résztvevő, Francois Hollande a hétfőn kezdődő párizsi klíma világkonferencia előkészületei - így a kínai elnökkel vasárnap estére ütemezett megbeszélése - miatt nem tudott jelen lenni az egyeztetésen.)

A német kancellár utóbb sajtóértekezleten úgy jellemezte a brüsszeli sajtókörökben csak "minicsúcsként" emlegetett ülést, hogy lökést akartak adni az EU-török cselekvési terv tényleges végrehajtásának, aminek német - no meg török - szándékok szerint fontos építőkockája lenne a következő években több százezer törökországi menekült áttelepítése az EU-tagországokba.

Ezt egyébként Jean-Claude Juncker bizottsági elnök is megerősítette, amikor a "befogadni hajlandók" arra irányuló konstruktív megbeszéléseként jellemezte a nyolcak találkozóját, hogy "nagyobb számú törökországi menekült átvételéről egyeztessenek".

"A következő napokban a Bizottság bevonásával már neki is állunk a munkának" - mutatott rá ennek kapcsán Angela Merkel, hangsúlyozva, hogy "nincs veszteni való időnk". Juncker ehhez azt tette hozzá, hogy jelezte: a Bizottság hamarosan éves áttelepítési tervvel áll elő az ezt elfogadni kész tagországok számára. Nem hivatalos források szerint a bizottsági javaslat már a három hét múlva esedékes decemberi EU-csúcs idejére kész lehet.

Arról egyelőre formálisan senki nem volt hajlandó nyilatkozni, hogy pontosan mekkora létszámot kell elképzelni az áttelepítendő "nagyszámú menekült" kapcsán. Sajtóértekezletén Merkel kifejezett hangsúlyozta, hogy a mostani egyeztetésen még "nem hangzottak el számok", cserébe Brüsszelben sokan emlékeztettek arra, hogy a Frankfurter Allgemeine Zeitung a napokban 400 ezer törökországi menekült európai áttelepítéséről írt. (A Financial Times eközben 500 ezerről írt.)

Merkel a maga részéről vasárnap este csupán annyit érzett fontosnak leszögezni, hogy leendő intézkedésükkel az eddigi illegális menekülteket fokozatosan legálisakkal kívánják felcserélni - írja a BruxInfo.

A csúcs helyszínén szakértők és diplomaták emlékeztettek arra, hogy elsősorban kelet-európai országok hetek óta foggal-körömmel küzdöttek azért, hogy az áttelepítendők befogadása ne legyen kötelező. Ezt a lehetséges intézkedést nevezte ugyancsak vasárnapi sajtónyilatkozatában "kényszerbetelepítésnek" Orbán Viktor miniszterelnök.

Hírek szerint az EU-török csúcs előtt két nappal, pénteken zajlott le az az EU-nagyköveti ülés Brüsszelben (az állandó EU-képviselők tanácskozása), amelyen a német delegáció utoljára tett kísérletet arra, hogy a csúcs zárónyilatkozata kötelező jelleggel tegyen utalást a menekültek átvételére. Az egyet nem értők ellenállása azonban meghiúsította ezt, cserébe a jelek szerint a kezdeményezéssel jó eséllyel egyetérteni tudók körében a német diplomácia megkezdte egyfajta "szorosabb együttműködés" kialakítását.

Mindeközben az Európai Tanács állandó elnöke, a lengyel Donald Tusk az EU-török csúcs előtt is, és utána is külön kihangsúlyozta nyilatkozatában, hogy "senkitől nem várhatjuk el, hogy megvédje a mi határainkat. Ezt csak az európaiak maguk végezhetik el." (A csúcsra érkezve ugyanezt úgy fogalmazta meg, hogy "naivitás lenne azt feltételezni, hogy Törökország egymagában megoldja Európa problémáját". Európa "nem szervezheti ki a határvédelmét" - tette hozzá.)

Tusk egyúttal hangsúlyozta, hogy "megfelelő külső határvédelem nélkül Schengen hamarosan csak történelem lesz".

Schengen jövőjének kérdése amúgy Merkel sajtóértekezletén is visszatérően felmerült, amikor újságírók azt firtatták, vajon a "befogadók találkozója" egyúttal tekinthető-e egy jövőbeni új "mini-Schengen" előfutárának is, ám a kancellár mindannyiszor kitért a válasz elől. Merkel minden esetben annak logikusságát hangoztatta ehelyett, hogy a legnagyobb teherrel önként szembenéző országok maguk között is egyeztetnek.