Több tízezren tüntettek Ausztráliában a klímavédelemért

InfoRádió / MTI
2015. november 29. 14:15
Több tízezren vettek részt vasárnap Ausztráliától Berlinig a világ számos országában a párizsi klímavédelmi értekezlet alkalmából megrendezett demonstrációkon, az emberi tevékenység okozta éghajlati változások elleni fokozottabb fellépésre szólítva fel a kormányokat.

Az ausztrál fővárosban, Canberrában vasárnap becslések szerint ötezren vonultak az utcára, köztük tűzoltók, akiknek állításuk szerint évről évre több bozóttűzzel kell megküzdeniük. A kontinensi ország déli részén, Adelaide-ben ugyancsak ötezren, Sydneyben tízezrek vettek részt a megmozduláson.

Párizsban biztonsági okokból korlátozzák a tömegmegmozdulásokat, ennek ellenére több százan vettek részt egy élőláncban, amely civil szervezetek felhívására jött létre. A menet a Voltaire sugárúton haladt és a november 13-i párizsi merényletek egyik helyszíne előtt is elvonult.

Az élőlánc előtt aktivisták mintegy húszezer pár cipőt helyeztek el a megemlékezések központi helyévé vált Köztársaság (République) téren. A cipők azokat az embereket jelképezik, akik nem tudnak a gyülekezési tilalom miatt felvonulni. A szervezők közlése szerint a Vatikán is küldött egy pár cipőt Ferenc pápa nevében.

A klímacsúcsot megelőző hétvégén környezetvédő csoportok mintegy 150 országban, Németországtól New York-on és Ausztrálián át a Fülöp-szigetekig, Japánig és Bangladesig 2300 rendezvényt tartanak. Az első nagy demonstrációt pénteken Melbourne-ben rendezték, 40 ezer résztvevővel.

Ausztrália 2013 végén, a világon elsőként kilépett a üvegházhatást okozó gázok kibocsátáskereskedelmi rendszeréből, amely a kibocsátások csökkentését hivatott ösztönözni. Az Indiai- és a Csendes-óceán között fekvő ország ugyanakkor a lakosság számát tekintve a világ egyik legnagyobb üvegházhatást okozó gázkibocsátójának számít, aminek oka a jelentős szénkészletek kitermelése.

A november 30-tól december 11-ig tartó klímakonferencia célja, hogy most először globális klímavédelmi egyezményt írjanak alá annak érdekében, hogy a Föld légkörének felmelegedését két Celsius-fokban maximálják az iparosodás előtti mértékhez képest. A remények szerint az országok által az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes felajánlásokkal párhuzamosan a megállapodás általános és kötelező érvényű keretet teremt a következő 20-30 évre, és a 2020-ban lejáró kiotói egyezményt váltja fel.