A Hálaadás ünnepe visszanyúlik az első angliai bevándorlók idejére, akik 1620-21 körül érkeztek a mai Egyesült Államok földjére, és ott angol gyarmatokat alapítottak. Az első hajók egyikén nem találtak ennivalót, ám nagy szerencséjükre egy ír hajó érkezett meg - amit kifejezetten a számukra küldtek utánuk étellel - ismertette Frank Tibor.
A Hálaadás napja tulajdonképpen az ételnek, a termésnek és az aratásnak szóló nemzeti ünnep lett az Egyesült Államokban. Onnan átterjedt Kanadába és az angolul beszélő országokba. Most már Angliában is - állítólag - minden hatodik ember ünnepli Nagy-Britanniában is a Hálaadás ünnepét, holott ez eredetileg amerikai ünnep volt - tette hozzá.
A pulyka nemzeti étel ezen a napon, ami akkoriban Amerika-szerte nemzeti állat volt, könnyen lehetett találni. Feltevések szerint az magyarázza a gyors elterjedését ezen az ünnepnapon, mert ez hozzáférhető hús volt - mondta az egyetemi tanár.
Mint elmondta, az ünnepnap dátumát 1941-ben Roosevelt elnök szabályozta rendeletileg: mindig november negyedik csütörtöke a Hálaadás napja. Nagyon nagy ünnep az Egyesült Államokban, többen ünneplik, mint a karácsonyt - az amerikai jólét ünnepévé vált.
Kifejtette: a hálaadás eredetileg természetesen Istennek szólt, de ma már a nem vallásos családok is ünneplik, és bizonyos értelemben hálát adnak a jólétért, az egészségért, a család egységéért, minden jóért, ami nekik jutott.
Ilyen értelemben összefogja Amerikát, és barátságosabbá teszi az amerikai embereket egymás iránt. Nemcsak a családok jönnek össze ezen a napon, ismerősöket, külföldieket, és akár ismeretleneket is szokás ilyenkor meghívni - mondta az egyetemi tanár.
Én magam is voltam vendégségben Hálaadás estéjén olyan családoknál, akiket nem igazán ismertünk, de meghívtak, mert akkoriban nem nagyon volt más társaságunk, amikor az Egyesült Államokban tanítottam. Voltak olyan Thanksgiving napok, amikor nagyon jól esett, hogy ránk is gondoltak - osztotta meg tapasztalatait Frank Tibor.
Hanganyag: Király István Dániel