eur:
392.83
usd:
366.53
bux:
66129.26
2024. április 25. csütörtök Márk

Terrorcselekmény okozta a Sínai-félszigeten lezuhant orosz gép katasztrófáját

Terrorcselekmény okozta a Sínai-félszigeten október végén lezuhant orosz utasszállító katasztrófáját. Erről Alekszandr Bortnyikov, a belbiztonsági és kémelhárítási feladatokat ellátó Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) elnöke tájékoztatta Vlagyimir Putyin orosz államfőt kedden.

Ez az első alkalom, hogy Oroszország megerősítette, pokolgépes robbanás következtében zuhant le idén október 31-én a Kogalymavia (nemzetközi nevén Metrojet) nevű orosz légitársaság Sarm-es-Sejkből Szentpétervárra tartó gépe. Eddig Moszkvában nem tulajdonítottak nagyobb jelentőséget a nyugati országok ezzel kapcsolatos állításainak, azt hangoztatva, hogy meg kell várni a hivatalos vizsgálat eredményét a katasztrófa okairól.

A Kremlben hétfő este Alekszandr Bortnyikov, a belbiztonsági és kémelhárítási feladatokat ellátó Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) elnöke tájékoztatta Vlagyimir Putyin orosz államfőt a szervezete által elvégzett vizsgálatról.

"Egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy terrorcselekmény volt" - fogalmazott Bortnyikov. Hozzátette, hogy az utasok személyes holmijának, útipoggyászának, valamint az október 31-én lezuhant repülőgép darabjainak vizsgálata során idegen, külföldön gyártott robbanóanyag nyomaira bukkantak.

Orosz szakértők szerint a gép fedélzetén házilag gyártott robbanószerkezet lépett működésbe, amely egy kilogramm TNT robbanóanyagnak megfelelő hatást fejtett ki, és ennek következtében a repülőgép a levegőben szétesett. Ezzel magyarázható az is, hogy a törzs darabjai egymástól nagy távolságra estek le - tette hozzá.

Vlagyimir Putyin kijelentette, ez volt Oroszország modernkori történelmének egyik legvéresebb terrorcselekménye.

Az orosz elnök arra utasította a titkosszolgálatokat, hogy kutassák fel a Sínai-félszigeten lezuhant orosz gép ellen elkövetett terrortámadás elkövetőit, az orosz hadseregnek pedig parancsba adta, hogy fokozza légicsapásait Szíriában.

"Mindenütt keresni fogjuk őket, bárhova is bújtak. Meg fogjuk találni őket bolygónk bármelyik pontján, és elnyerik majd büntetésüket" - figyelmeztetett Putyin.

Az FSZB 50 millió dollárt ajánlott fel a nyomravezetőknek.

Ezzel egy időben a Reuters hírügynökségnek név nélkül nyilatkozó egyiptomi biztonsági tisztségviselőkre hivatkozva jelentette, hogy a hatóságok őrizetbe vették a Sarm-es-Sejk repülőterének két dolgozóját az orosz utasszállító repülőgép tragédiájával kapcsolatban. A biztonsági tisztségviselők egyike azt mondta, összesen tizenhét embert tartanak őrizetben, köztük a sarm-es-sejki repülőtér két munkatársát, akik a hatóságok gyanúja szerint segítettek robbanószerkezetet juttatni a szerencsétlenül járt gép fedélzetére. A CBC egyiptomi műholdas hírtévé azonban úgy értesült biztonsági forrásból, hogy nem igaz a két repülőtéri alkalmazott letartóztatásáról szóló hír.

Címlapról ajánljuk
Okok, amelyek a magasba emelték, aztán a földhöz csapták Szoboszlai Dominik Liverpoolját

Okok, amelyek a magasba emelték, aztán a földhöz csapták Szoboszlai Dominik Liverpoolját

A Liverpool – különösen fájó ez a Vörösök híveinek – éppen a városi rivális Everton elleni vereséggel, szerdán szinte minden esélyét elveszítette a győzelemre az Arsenallal és a Manchester Cityvel vívott hármas harcban. Az Ágyúsok előnye három pont négy fordulóval a zárás előtt, ami a jobb gólkülönbség miatt valójában négy. A City két mérkőzéssel kevesebbet játszott náluk, de a vesztett pontokat tekintve az előnye öt pont Szoboszlai Dominik csapatával szemben.

Döntött a kormány: három kérdésben is módosítják az alaptörvényt

Megszűnik az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés a kegyelmi ügyekben, viszont kiskorúkat érintő ügyekben nem lehet majd kegyelmet adni – jelentette be a Kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Két további kérdésben is módosul az alaptörvény. Május 8-én Budapestre látogat a kínai elnök.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.25. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Ha Ukrajna élni akar, harcolnia kell – De mire lesz elég az amerikai segélycsomag?

Ha Ukrajna élni akar, harcolnia kell – De mire lesz elég az amerikai segélycsomag?

Több hónap huzavona után az Egyesült Államok törvényhozása megszavazta, Joe Biden elnök pedig mára virradóra aláírta azt a törvényt, amely az eddigi legnagyobb, összesen 61 milliárd dolláros katonai segélycsomagot biztosítja Ukrajna számára. A támogatás mérete példa nélküli, az viszont nagy kérdés, hogy mire lesz elég. Képesek lehetnek-e az ukránok visszafoglalni az oroszok által megszállt területeket, vagy csupán a védelmi képességeik lesznek erősebbek? Kell-e tartani eszkalációtól az új fegyverek miatt, és mi lehet Oroszország jelenlegi, valós célja a háborúban? Továbbá milyen keretben érdemes értelmezni az eseményeket, tényleg a Nyugat sorsa dőlhet el Kelet-Ukrajnában vagy csupán szláv belharcról van szó? Egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük Kaiser Ferencet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének docensét az Ukrajnának megszavazott amerikai katonai segély apropóján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 25. 17:02
×
×
×
×