Csak Németországban 3,7 milliárd euró közpénzzel támogatják évente a széntermelést a Heinrich-Böll alapítvány és a Föld Barátai nevű környezetvédő csoport által összeállított "szénatlasz" szerint, amelyet a jövő héten mutatnak be Brüsszelben.
A szakemberek kiszámították, hogy 1990 és 2007 között mintegy 200 milliárd euró támogatást nyújtottak a szénágazatnak az Európai Unióban.
Két héttel a párizsi klímakonferencia előtt a tanulmány készítői felszólítják az európai kormányokat, hogy szüntessék be a szennyező fosszilis energiahordozó támogatását. Egy ilyen lépés következtében nőne ennek az energiafajtának az előállítási ára, és csökkenne a versenyképessége a többi - közöttük a megújuló - energiával szemben.
A tanulmány szerint csak Németországban a szén, a lignit és a kőszén a nemzeti villamosenergia-termelés 40 százalékát biztosítja. Egyes EU-tagországok - élükön Lengyelországgal - foggal-körömmel ragaszkodnak széniparukhoz, mások megpróbálják csökkenteni függőségüket a jelentős szén-dioxid-kibocsátással járó széntől, miközben az Európai Unió 2020-ig 1990-hez képest 40 százalékkal akarja csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátását.
Sokak számára a szén az új ellenség. Júniusban a mintegy 800 milliárd euróval gazdálkodó norvég államkincstár úgy döntött, hogy nem ruház be többet a széniparba. Ezen a héten a dél-németországi Münster városa döntött úgy sajtóértesülések szerint, hogy többet nem invesztál szénbe, és eladta az RWE német áramszolgáltató tulajdonában lévő részvényeit.