Két héttel ezelőtt még mintegy 6 ezren éltek a kikötőváros egykori szeméttelepén 2015 elején spontán módon kialakult, de a hatóságok által megtűrt táborban.
A migránsok számának csökkenése a belügyminisztérium szerint azzal magyarázható, hogy azok, akik lemondtak a Nagy-Britanniába való átjutásról, elfogadták, hogy országszerte kijelölt központokba helyezzék el őket a menedékkérelmeik elbírálásának idejére. A hatóságok fellépésének eredményeként mintegy ezer ember hagyta el a sátortábort, és további áthelyezések várhatóak a héten a tárca szerint.
Bernard Cazeneuve belügyminiszter a múlt héten úgy vélte, hogy "a valódi humanitárius megoldás a calais-i dzsungel esetében az lehet, ha a menekülteket kis csoportokban más régióba viszik el, ahol garantálható számukra, hogy hatékonyan járnak el az ügyükben".
A migránsokat védő jogvédő szervezetek ugyanakkor bírálták, hogy Calais-ból az emberek egy részét olyan zárt központokba helyezik át, amelyeket kiutasított bevándorlóknak tart fent Franciaország. És miután a menedékkérőket itt törvényesen nem lehet fogva tartani és szabadon mozoghatnak, egy részük néhány napon belül visszatér Calais-ba. A Cimade nevű egyesület szerint csak a múlt hét második felében hétszáz calais-i migránst helyzetek át hét ilyen központba.
Tavasszal még csak néhány százan várakoztak Calais-ban, a nyár elejére számuk már 3 ezerre nőt. Amióta pedig a kikötőt és az alagutat körülzáró 2 kilométer hosszú és 4 méter magas kerítést augusztusban megerősítette és 400 térfigyelő kamerával szerelte fel az alagutat üzemeltető Eurotunnel vállalat, a Nagy-Britanniába való átjutás gyakorlatilag lehetetlenné vált, és megduplázódott az itt várakozók száma. Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter október végén azt közölte, hogy október 25. óta egyetlen migráns sem jut át Nagy-Britanniába.