A javaslatot 72 támogató és 63 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el a katalán parlament.

A szeptember végi választásokon győztes Junts pel Sí (Együtt az igenért) pártömörülés és a Népi Egység (CUP) nevű párt közös, kilenc pontból álló javaslatában egyebek mellett rögzíti, hogy nem veti alá magát az állami intézmények döntéseinek, különösképp a spanyol alkotmánybíróság állásfoglalásainak.

A pártok kinyilvánítják egy állampolgári részvételen alapuló alkotmányozó folyamat megkezdését, amely a jövőbeli katalán alkotmány alapja lesz, valamint kifejezik szándékukat, hogy tárgyalást kezdeményezzenek a többi parlamenti párttal, a spanyol állammal, az Európai Unióval és az egész nemzetközi közösséggel.

A szavazást megelőző parlamenti vitában Raül Romevera, a Junts pel Sí vezérszónoka hangoztatta: az őszi választások eredménye világos és tagadhatatlan akaratot fejez ki, kimondták hangosan, hogy itt az ideje menni. Nincs más választásunk, mint függetlenné válni, csak ez garantálja a katalánok jogait - hangsúlyozta.

Véleménye szerint a rájuk zúduló "jogi össztűz" ellenére a folyamat már megállíthatatlan. "Ha nem ma, akkor holnap, ha nem mi, akkor mások" - fogalmazott.

Ana Gabriel, a Népi Egység nevű párt nevében kijelentette: egy új fejezet kezdődik Katalónia történelmében, mert szakítanak azzal a rezsimmel, amely "eltemette az álmaikat", és nem akarnak tovább alárendeltek lenni. A baloldali nacionalista politikus beszélt arról is, hogy egyúttal elutasítják a kapitalizmust, az oligarchákat, és szerinte ezzel vége az "elit idejének".

A függetlenségi pártok egyébként szimbolikus jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a határozat épp november 9-én került napirendre, napra pontosan egy évvel azután, hogy alternatív népszavazást tartottak a katalán függetlenségről.

A vitában a Katalónia elszakadását ellenző többi négy katalán parlamenti párt mindegyike hivatkozott arra, hogy törvénytelennek tartja a határozati javaslatot.

Joan Coscubiela, a baloldali Cat si que es pot (Katalónia, igen lehet) nevű párt politikusa hangsúlyozta: elhatárolódnak a függetlenségi pártoktól, akik nem beszélhetnek egész Katalónia nevében, hiszen az emberek kevesebb mint 50 százaléka támogatta őket a választásokon, így nincs legitimitásuk. Véleménye szerint "trükkösen értelmezik" a választási eredményeket.

Xavier Garcia Albiol, a Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt katalán elnöke szerint senki sem akarhatja, hogy az embereknek választaniuk kelljen Spanyolország és Katalónia között. "Nem akarok útlevéllel utazni Spanyolországba" - jelentette ki, hangsúlyozva, hogy egyszerre akarnak katalánok és spanyolok lenni.

Inés Arrimadas a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű középpárt nevében "őrületnek" nevezte mindazt, ami most Katalóniában zajlik. A függetlenségi pártok maguk akarják eldönteni mi a törvény, tagadnak mindent, amit a jog előír, de nincs igazuk - jelentette ki, és ő is kitért arra, hogy nincs meg a szükséges társadalmi felhatalmazásuk ahhoz, amit most tesznek.

Miguel Iceta, a szocialista párt (PSOE) katalán elnöke felszólalásában úgy vélte, hogy a most elindult folyamatnak beláthatatlan következményei lehetnek, a függetlenséget akaró pártok pedig szerinte elvesztették a kapcsolatot a valóssággal és demokráciával is.

A voksolást követően a határozatot előterjesztő függetlenségi pártok állva tapsoltak az eredménynek, közben a Néppárt és a Ciudadanos képviselői spanyol és katalán zászlókat emeltek a magasba.

Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök a katalán parlament döntését követően sajtótájékoztatón bejelentette: a kormány a határozatot alkotmányellenesnek tartja, és azt az alkotmánybíróságon támadja meg, várhatóan szerdán. Emellett minden, a rendelkezésükre álló törvényes eszközt fel fognak használni, hogy megvédjék a demokráciát - jelentette ki.

Ha az alkotmánybíróság eljárásba veszi a kormány keresetét, azzal automatikusan felfüggeszti a most elfogadott határozatot, amíg nem hozza meg végső döntését, amely eltarthat akár öt hónapig is.