eur:
393.78
usd:
365.33
bux:
0
2024. március 29. péntek Auguszta

Még több bizonytalanságot hozhatnak az újabb török választások

Alig fél éven belül másodszor kell dönteniük vasárnap a parlament összetételéről a török választópolgároknak, akik az előrejelzések szerint meg fogják erősíteni a legutóbbi voksoláskor képviselt álláspontjukat. Teszik ezt annak ellenére, hogy az országban az utóbbi hónapokban jelentősen megváltozott a biztonsági környezet: újraéledt a véres kurd konfliktus és több terrortámadás is történt.

Az újabb választásokra azért van szükség, mert a június 7-i voksoláson - közel 41 százalékos támogatottsággal - elvesztette abszolút többségét az addig 12 éven át egyedül kormányzó iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP), amely ezután sem a szavazatok 25 százalékát megszerző balközép Köztársasági Néppárttal (CHP), sem pedig a 16 százalékos eredménnyel záró jobboldali Nemzeti Cselekvés Pártjával (MHP) nem tudott koalícióra lépni. A negyedik helyen befutó és a törvényhozásba a voksok 13 százalékával először bekerülő kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP) pedig már a szavazás előtt kizárta az AKP-val való együttműködés lehetőségét.

Az ellenzék szerint az AKP társalapítója, az elnöki rendszer bevezetésére vágyó Recep Tayyip Erdogan államfő saját hatalmi érdekeit szem előtt tartva megtorpedózta a koalíciós tárgyalásokat, hogy új választásokat írhasson ki.

A közel 80 millió lakosú eurázsiai országban az utóbbi hónapok belpolitikai bizonytalansága a betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) és a török kormány közötti konfliktus kiéleződésével párosult, amely miatt az ország déli és délkeleti részén szinte mindennapossá váltak az erőszakcselekmények. A török hadsereg légi támadásokat indított a PKK észak-iraki állásai ellen is, ami tovább szítja a feszültséget.

A török gépek emellett csapásokat mérnek Szíria területén az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista szervezetre is, amelyet az utóbbi hetekben több törökországi terrorcselekmény elkövetésével is meggyanúsítottak.

Az emberek eközben egyre jobban tartanak a merényletektől, főleg a július 20-i, 34 halálos áldozatot követelő suruci terrortámadás és az október 10-i, 102 ember halálát okozó ankarai kettős robbantás óta. Mindegyik esetben felmerült az IÁ felelőssége, a célpontok pedig baloldali és a HDP-hez közel álló csoportok voltak, ami miatt a kurdbarát párt azóta számos kampányrendezvényét lemondta.

A HDP-nek - amelyet Erdogan a betiltott PKK politikai szárnyának tart, és amelynek jó választási eredménye megakadályozta az AKP-t az abszolút többség elnyerésében - azonban ismét van esélye a parlamentbe jutáshoz szükséges 10 százalékos küszöb átlépésére a legtöbb közvéleménykutató-intézet szerint. Az AKP így valószínűleg ezúttal sem lesz képes a júniusi eredményénél jobb teljesítményre, dacára annak, hogy Erdogan igyekezett azt sugallni a választóknak, hogy a párt abszolút többsége nélkülözhetetlen az ország stabilitásához és megvédéséhez.

Sinan Ülgen, az isztambuli Gazdasági és Külpolitikai Tanulmányok Központjának (EDAM) tudományos munkatársa szerint a török elnök a mostani választási kampányban taktikát váltott, és már nem saját ambícióira helyezte a hangsúlyt a szavazók megnyerése érdekében. Célja azonban ugyanaz: magához akarja ragadni a hatalmat.

"Vér folyik Törökországban, Erdogan és kormánya pedig igyekszik hasznot húzni ebből a feszült légkörből, rákényszerítve az országot arra, hogy válasszon a káosz és a rend között" - vélekedett Kadri Gürsel, a Milliyet című török napilap volt újságírója, akit azután bocsátottak el állásából, hogy egy Twitter-üzenetével magára haragította az elnököt. Gürsel szerint kicsi az esély arra, hogy ezzel a stratégiával az AKP visszaszerezheti abszolút többségét. "A török társadalom rendkívül megosztott, minden oldal a saját meggyőződéséhez ragaszkodik, így kevés az esély a politikai változásra" - mutatott rá a vasárnapi választások várható kimenetelére utalva.

Ha Erdogan továbbra sem enged hatalmi ambícióiból, és a választási eredmények valóban a múltkorihoz hasonlóan alakulnak, akkor egy harmadik választás kiírására is sor kerülhet. Az, hogy Erdogan miként fog eljárni, jól jelzi majd a török demokrácia állapotát - vélekedett Murat Yetkin, a Hürriyet Daily News című lap kolumnistája.

Sinan Ülgen úgy látja, hogy az esetleges koalíciós tárgyalások a vasárnapi választások után az eddiginél is összetettebb feladatnak ígérkeznek.

Marc Piérini, a Carnegie Europe alapítvány kutatója arra hívta fel a figyelmet, hogy ilyen esetben Európa mindenképp a koalícióalakítás sikerét szeretné, és azt, hogy a kontinenst sújtó menekültválság megoldásában kulcsszereplőnek tartott ország - amely eddig már több mint 2 millió szíriait fogadott be - mielőbb kilépjen ebből a hónapok óta tartó átmeneti állapotból.

Bár a választások kimenetele és így az ország további sorsának alakulása bizonytalan, Erdogan eltökéltsége megingathatatlannak tűnik. "Nem az égből pottyantam ide" - emlékeztetett nemrég a török elnök. "Tizenegy és fél évig voltam miniszterelnök. Vannak még folyamatban lévő projektek, és kötelességünk véghezvinni azokat" - hangsúlyozta.

Címlapról ajánljuk
„Ne bántsuk már tanulással a gyereket” – pszichológus a tavaszi szünetről

„Ne bántsuk már tanulással a gyereket” – pszichológus a tavaszi szünetről

Játék a szabadban, sok mozgás, esténként társasjáték, ébredés csörgőóra nélkül, nyugodt reggelik és lazább időbeosztás – ezt javasolja a szülőknek a tavaszi szünet idejére a gyermekpszichológus. Gyarmati Éva szerint a tananyag pótlásának nem ez az ideje, a tankönyvek csak a szünet utolsó délutánján kerüljenek elő.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. március 29. 09:45
2024. március 29. 09:00
×
×
×
×