A dokumentum szerint a városi népességszaporulat új kihívásokat állít majd a kormányok elé. A városfejlesztési tervek során erősebben figyelembe kell venni a bevándorlást, és a migránsok beilleszkedését elősegítő intézkedéseket..
A gyorsan zajló városiasodás, ahogy a növekvő migráció is kockázatokat, de lehetőségeket is jelent mind az érintett migránsok, mind a közösségek és a kormányok számára - írja a kétévente frissített jelentés, amely ezúttal a városba érkező migránsokra helyezte a hangsúlyt.
Napjainkban a világ lakosságának 54 százaléka él városokban az IOM adatai szerint, és köztük egyre több a migráns. Jelenleg 232 millió ember él ahz anyaország határain túl. 740 milliónyian pedig saját hazájukon belül számítanak migránsoknak. A legnagyobb városi népességszaporulat 2050-ig a jelentés előrejelzése alapján a kis és közép jövedelmű afrikai és ázsiai országok lakossági központjaiban lesz.
Az iparosodott államok metropoliszaiban - mint például Sydneyben, Londonban, vagy New Yorkban - a migránsok ma a lakosság mintegy harmadát alkotják, sőt egyes városokban már több mint a felét.
Hiábavaló igyekezet gátat szabni annak, hogy az emberek városokba vándoroljanak, ez a világméretű tendenciák tükrében elkerülhetetlen. Az elöregedő lakosság, a lassú valamint egyenlőtlen gazdasági fejlődés az országok és a régiók között, illetve a kiszámíthatatlan klíma és környezeti tényezők összhatásukban, de egyenként is a városokba terelik az embereket.
Mindemellett a migráció egy növekedési tényező a gazdaságban. A bevándorlás és annak kezelése a városfejlesztés és a fenntartható fejlődés elsődleges kérdése - vonja le a következtetést a dokumentum.