eur:
394.63
usd:
369.79
bux:
65726.96
2024. április 18. csütörtök Andrea, Ilma

Merkel: fáj a szívünk értük, de nem maradhatnak

Mindenkit, aki Európába érkezik, emberi bánásmódban kell részesíteni, a háború elől menekülőket segíteni kell, hogy új otthont találjanak, de azokat, akik gazdasági okokból jönnek, vissza kell fordítani - mondta a német kancellár az Európai Néppárt (EPP) madridi közgyűlésén tartott beszédében csütörtökön.

"Fáj a szívünk értük, de világossá kell tenni, hogy nem maradhatnak" - fogalmazott Angela Merkel.

A politikus beszélt annak fontosságáról, hogy a tagállamok között el kell osztani a terheket, igazságosan, de figyelembe véve az egyes országok lehetőségeit is. Kiemelte azoknak az országoknak a szerepét is, amelyek a válságövezetek szomszédságában hatalmas számú menekültet fogadnak.

Donald Tusk, az uniós tagállamok csúcsvezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke beszédében kiemelte: véget kell vetni annak a teljesen fölösleges vitának, hogy a migrációs válság kezelése során a külső határok védelme vagy az európai országok közötti szolidaritás kapjon-e nagyobb hangsúlyt.

Tusk szerint e két eltérő felfogást ésszerű módon vegyíteni kell egymással.

"Nem tehetünk úgy többé, mintha ez a nagy migrációs hullám olyasmi lenne, amit mi is akarunk, és mintha a nyitott határok jól átgondolt politikáját folytatnánk. A valóság ettől eltérő: elvesztettük a határaink megvédésének képességét. (...) Másfelől viszont nem hajolhatunk meg a populizmus és az idegengyűlölet előtt, mert azt a politikai célt kell magunk elé tűznünk, hogy megerősítjük Európát a jobboldali szélsőséggel szemben" - jelentette ki a lengyel néppárti politikus.

Reinhold Mitterlehner osztrák alkancellár - összhangban a kongresszus általános hangulatával - úgy foglalt állást a migrációs válság ügyében, hogy egyfelől az eddiginél hatékonyabban kell védeni az EU külső határait, másfelől több szolidaritást kell tanúsítaniuk egymás iránt az uniós tagállamoknak a migránsok elosztásakor.

Szerinte jobban meg kell szervezni az érkezők regisztrálását abban az országban, ahol belépnek az EU-ba, valamint a menedékjogra nem jogosultak visszajuttatását a biztonságos harmadik országokba. Emellett ugyanakkor - vélekedett - a tagállamok eddig nem mutattak elég szolidaritást, amikor rögzítették, hogy hány menekültet hajlandóak átvállalni.

Címlapról ajánljuk

Magosz: újabb aszály fenyeget, azonnali megoldás kell

Tartósan vízhiányos időszak kihirdetését kezdeményezte a Belügyminisztériumnál a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége. Aszály ugyan még nincs, de az Alföldön március közepe óta kritikus a csapadékhiány – mondta az InfoRádióban Cseh Tibor András Magosz-főtitkár.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.18. csütörtök, 18:00
Dobrev Klára
árnyék-miniszterelnök, a DK-MSZP-Párbeszéd EP listavezetője
Vajon tényleg elhozhatja az iráni rezsim bukását egy Izraellel vívott háború?

Vajon tényleg elhozhatja az iráni rezsim bukását egy Izraellel vívott háború?

A hétvégén Irán nagyszabású rakéta- és dróntámadást indított Izrael ellen, és bár Teherán mindent megtett, hogy az akció inkább erődemonstráció, mintsem valódi fenyegetés legyen, felsejlett egy Irán és Izrael közötti háború rémképe. A 2022-ben kitört heves tiltakozások után az iráni társadalom mély politikai apátiába süllyedt, amit jelez a márciusi parlamenti választásokon való rekordalacsony részvétel. Eközben a keményvonalasok egyre fontosabb pozíciókat szereznek a politikában, minden arra mutat tehát, hogy a rezsim a konszolidáció helyett a lakossággal és a külfölddel való konfrontációt választja. A mélyben azonban forrnak az indulatok az iráni vezetéssel szemben, amely jogosan tart attól, hogy egy Izraellel való háború újra fellobbanthatja az elégedetlenség szikráit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×