A kedden megjelent nyílt levében a polgármesterek kiemelték, hogy az általuk vezetett településeken gyakorlatilag minden befogadóállomás betelt, és már nem tudnak több menedékkérőt elhelyezni.

A számtalan önkormányzati fenntartású menekültszállás üzemeltetése pedig olyan sok erőt köt le, hogy veszélye került a helyi lakosságot szolgáló, kötelező feladatok ellátása.

A tartományi városi és települési önkormányzatok szövetségének honlapján közzétett levél szerint a november 1-jén életbe lépő menekültügyi reform nem alkalmas a menedékkérők szűnni nem akaró áradatának azonnali és érdemi csillapítására, és az utóbbi napokban uniós és nemzetközi szinten folytatott tárgyalások sem vezettek olyan eredményre, amely reményt ad a menekülthullámot kiváltó okok gyors kezelésre.

Ezért a kormánynak sürgősen újabb lépéseket kell tennie - áll a levélben, amelyhez csatoltak egy részletes intézkedési tervet. A javaslatok között szerepel, hogy érvényesítsék következetesen a menekültügyet uniós szinten szabályozó dublini előírásokat, azaz tagadják meg a belépést a biztonságos harmadik országból érkező menedékkérőktől.

Szerepel a javaslatok között a határok védelmének megerősítése, és az, hogy változtassák meg a biztonságos származási ország állampolgáraira vonatkozó menekültügyi szabályokat. Az elképzelés szerint a biztonságos besorolású országokból származó embereknek helyben, a hazájukban kellene beadniuk a németországi menedékjog iránti kérelmet, és helyben is kellene megvárniuk a kérelem elbírálását.

A levelet kisebb városok és községek polgármesterei írták alá. Az ilyen típusú településeken nemcsak Észak-Rajna-Vesztfáliában, hanem országszerte egyre nagyobb gond a menedékkérők elhelyezése, ellátása. Nagy feltűnést keltett a napokban egy alsó-szászországi község, Sumte esete: a 100 lakosú faluban 1000 menedékkérőt kellene valahogy elhelyezni.

Ugyanakkor a legnagyobb városok vezetői - akiknek a lakossághoz képest viszonylag kevés menedékkérőről kell gondoskodniuk - többnyire úgy látják, hogy meg tudnak birkózni a menekültválsággal. Ezt mutatta ki a Spiegel Online hírportál körkérdése, amellyel a 30 legnagyobb német város vezetőinek véleményét gyűjtötték össze. Csupán három város - Braunschweig, Stuttgart és Wuppertal - főpolgármestere jelezte, hogy válságos a helyzet vagy hogy a feladatok túlterhelik településüket, és csak két város - Braunschweig és Mannheim - vezetője követelte egyértelműen a menedékkérők számának korlátozását a hírportál összeállítása szerint.

A legtöbb német nagyváros vezetőjének hozzáállását talán Ulrich Maly, Nürnberg főpolgármesterének szavai jellemzik a legjobban. A szociáldemokrata politikus - a városi önkormányzatok szövetségének (Deutscher Städtetag) korábbi elnöke - a Spiegel Online-nak azt írta, hogy városában 500 ezren élnek, köztük 200 ezer nem Németországban született ember, ezért aztán "elég rutinosak vagyunk már a társadalmi integráció kérdéseiben".