eur:
393.14
usd:
367.19
bux:
65939.26
2024. április 23. kedd Béla

Ennyibe kerülnek a szíriai légi hadműveletek Moszkvának

Napi közel négymillió dollárjába kerülnek Moszkvának az orosz légi hadműveletek Szíriában. Egyéb költségeket is beleszámítva a szeptember 30-án kezdődött orosz beavatkozásra eddig akár 115 millió dollárt (31 milliárd forintot) is elkölthetett Oroszország - írta a The Moscow Times angol nyelvű orosz lap a katonai hírszerzési adatok elemzésére szakosodott IHS Jane's jelentésére hivatkozva.

Ha ezt az összeget összevetjük az orosz védelmi minisztérium éves költségvetésével, ami mintegy 50 milliárd dollár (1 dollár 274 forint), akkor a szíriai hadműveletek költségei nem tűnnek olyan soknak - véli a The Moscow Times. Elemzők szerint ha az orosz beavatkozás a Moszkva által tervezett időtartamhoz képest elhúzódik, ez az összeg növekedhet.

Az orosz védelmi minisztérium korábbi közlése szerint az utóbbi három hétben átlagosan napi 40 bevetést hajtott végre Szíriában a légierő közel 36 harci repülőgépe és 20 támadó helikoptere. Pontos adatokat nehéz találni, de értesülések szerint a latakiai orosz légi támaszponton 1500-2000 ember dolgozik. Az IHS szerint a harci repülők egy órányi repülési ideje 12 ezer dollárba kerül, a helikoptereké pedig 3 ezerbe. A bevetések ütemét tekintve, ha a repülők egyenként napi 90 percet tartózkodnak a levegőben, a helikopterek pedig 60 percet, akkor Moszkva 710 ezer dollárt költ el 24 óránként, és további mintegy 750 ezer dollárt költ el a kilőtt lövedékekre.

A támaszponton lévő katonai személyzet fenntartása napi 440 ezer, a hadihajók Földközi-tengeren való állomásoztatása 200 ezer, egyéb támogatások, mint a logisztika, a hírszerzés vagy a távközlés pedig 250 ezer dollárba kerül az IHS becslései alapján.

Ben Moores, a brit központ egyik vezető elemzője szerint az így kapott 2,4 millió dollár a minimum, amit az oroszok naponta elköltenek a hadműveletekre. A valós összeg viszont ennek akár közel kétszerese is lehet, mert becsléseik nem tartalmazzák a légi bevetések fokozásának tényezőjét, illetve a szárazföldi fegyverek használatát. Megjegyezte, ez az összeg jóval alacsonyabb, mint amit az Egyesült Államok és Nagy-Britannia költött az iraki és afganisztáni hadműveleteire. Ez részben azért van, mert az orosz erőknek kisebb távot kell megtenniük ahhoz, hogy eljussanak Szíriába, ráadásul Oroszországban a fizetések és az ellátmányok ára is alacsonyabb.

A becslések ugyancsak kihagyják a Kaszpi-tengerről október 7-én kilőtt Kalibr típusú robotrepülőgépek értékét. Az ott állomásozó flotta összesen 30 ilyen robotrepülőgépet lőtt ki szíriai célpontokra, ami 36 millió dollárjába került Moszkvának.

Bizonyos szempontokból az eddigi bevetéseket olcsón oldották meg - véli az IHS. Habár Moszkva azzal dicsekszik, hogy csúcstechnológiás, precíziós hadviselést folytat Szíriában, mindeddig nem vetett be drága fegyvereket. A harci repülőgépek javarészt szovjet gyártású bombákat dobnak célpontjaikra, amikből Oroszországnak bőséges tartalékai vannak.

A The Moscow Times szerint a beavatkozás több célt is szolgál: a világsajtó újra Oroszországgal, mint világhatalommal foglalkozik, az orosz katonák tapasztalatra tesznek szert, a hadsereg újabb felszereléseit le tudják tesztelni, és a világ egyik legnagyobb fegyverexportőrje bemutatót tart leendő vásárlóinak az orosz haditechnikai eszközökről.

Címlapról ajánljuk
Újabb őrizetbevétel Németországban: egy EP-képviselő asszisztense dolgozhatott Kínának

Újabb őrizetbevétel Németországban: egy EP-képviselő asszisztense dolgozhatott Kínának

Kína javára végzett kémtevékenység gyanújával vettek őrizetbe egy embert a karlsruhei szövetségi főügyész utasítására. Az eset különbözik a korábbi háromtól, ezúttal ugyanis egy parlamenti párt európai parlamenti képviselőjének legközelebbi munkatársáról van szó. Kína berlini nagykövetsége visszautasította a vádakat.

A lengyel álláspont egyértelmű: Oroszországnak stratégiai vereséget kell szenvednie Ukrajnában - szakértők az Arénában

A lengyelországi önkormányzati választások után mindkét politikai oldal győztesnek vallhatja magát – derült ki az InfoRádió Aréna című műsorában, amelynek Mitrovits Miklós történész és Dobrowiecki Péter, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője, két Lengyelország-szakértő volt a vendége. A beszélgetésben szó esett Donald Tusk Európa-politikájáról és Jaroslaw Kaczynski utódlásának kérdéséről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.24. szerda, 18:00
Isépy Tamás a Századvég makrogazdasági üzletág vezetője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×