Az erőművet üzemeltető vállalat, a KEPCO szerint elvégeztek egy sor ellenőrzést a reaktoron. A többi között megvizsgálták a fő gőzturbinát is, amelyet mindazonáltal a létesítmény 1985-ös megépítése óta nem cserélték, és ez - hírügynökségi jelentések szerint - aggodalmakra adhat okot. A KEPCO közlése szerint ezeket a munkálatokat csak 2018-ban kezdik meg, addig viszont garantált a létesítmény biztonságos működése.

A Japán déli Kjúsú szigetén lévő kétreaktoros szendai atomerőmű első blokkját augusztusban indították újra, miután a reaktor "megfelelt a világ legszigorúbb biztonsági előírásainak", amelyeket Tokió dolgozott ki. A másodikat múlt csütörtökön indították be, és most kezdett áramot termelni, miután bekötötték a villamosenergia-rendszerbe. Jelenleg kapacitásának mintegy 30 százalékán működik, de teljesítményét fokozatosan emelik, és november közepére éri el maximális teljesítményét.

Az erőmű első blokkjának augusztusi újraindításával véget ért egy közel kétéves szünet az atomenergia-termelésben a szigetországban. A japán kormány további, az új és szigorú szabályozásoknak megfelelő reaktorok beindítását tervezi. A Shikoku Electric Power társaság egyik reaktora és a Kansai Electric Power társaság két további blokkja is megkapta az engedélyeket a kormánytól az újraindításhoz.

Abe Sindzó miniszterelnök 2012-es hatalomra jutása óta - a fukusimai katasztrófa miatti társadalmi ellenkezés dacára is - az atomreaktorok újraindítása mellett kardoskodik, azzal érvelve, hogy a gazdasági szükségszerűség ezt kívánja. A szigetország ugyanis a 2011-es szerencsétlenség előtt áramigényének nagyjából 30 százalékát fedezte atomenergiával, s azóta javarészt a földgáz- és kőolajimport növelésével kénytelen pótolni a hiányzó kapacitásokat, ennek pedig még a nyersanyagok világpiaci árának esése ellenére is hatalmas gazdasági ára van.

A 2011. március 11-i nagy erejű földrengés és pusztító szökőár nyomán a Fukusima-1-es erőmű három reaktorának magja leolvadt. A katasztrófa okozta sugárszennyezés miatt a térségben 160 ezer ember vesztette el otthonát, s a történtek Japánban és világszerte vitát váltottak ki a nukleáris energia biztonságosságáról. A katasztrófa egyik következményeként két éve mind a 43 üzemképes japán reaktort leállították, biztonsági rendszereik megújításáig.