A Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt (PP) által benyújtott előterjesztés rámutat, hogy a nemzetközi jog nem ismeri el a szabad önrendelkezést olyan esetekben, ha az önkényességet jelent, és a területi integritást aláássa egy független országban, ahol a kormány a teljes lakosságot képviseli annak faji, vallási, ideológiai megkülönböztetése nélkül.
Kimondja, hogy ha egy uniós tagállam részét képező terület elszakad az anyaországtól, akkor elveszti tagállami státusát. A nagyobb autonómiára törekvés demokratikus jog ugyan, de az egyoldalú elszakadás kinyilvánítása túlvan a jogszerűségen, ezért azt a tagállamok nem ismerik el törvényesnek.
A határozat megállapítja, hogy az így létrejövő állam nem lehet automatikusan az unió tagja, de kérheti felvételét a közösségbe, elölről kezdve a csatlakozási folyamatot. Az ott élők ugyanakkor elvesztik azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyeket uniós polgárként élveztek.
A határozatot nem támogatta a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) arra hivatkozva, hogy egy szövetségi államból érkezve nem támogathatnak olyan szöveget, amely nem tiszteli a régiók autonómiáját. Mivel kézfelemeléssel voksoltak, nem lehet pontosan tudni, hogy milyen arányban fogadták el az előterjesztést.
A határozat nem nevesíti, de egyértelműen Katalóniára vonatkozik. A spanyol autonóm közösségben tartott szeptember 27-i parlamenti választásokon a Junts pel Sí párttömörülés nyert. Fő választási ígéretük az volt, hogy győzelmük esetén megkezdik az elszakadási folyamatot Spanyolországtól.
A választásokat megelőző kampányban élénk vita folyt arról, hogy vajon egy így létrejövő új állam tagja lesz-e az európai közösségnek.