"A véleményt kimondó jogi bizottság tagjai nem rendelkeztek olyan véglegesnek tűnő, perdöntő információval, ami alapján ők kimondhatták vagy vélelmezhették volna, hogy itt egy valószínűsíthető vétkesség kapcsán szükségessé vált hivatalos eljáráshoz adnak szabad utat" - mondta Fóris György, a Bruxinfó elemzője.
Hozzátette: ők csak annyit tudtak - hiszen a magyar hatóság erről informálta őket- , hogy felmerült a kémkedés gyanúja Kovács Béla kapcsán, méghozzá olyan kémkedés, amelyet vélhetően Oroszország javára és az EU kárára végzett.
"Kémkedés kapcsán viszont a hivatalos szervek, főleg, amíg az eljárás még nem kezdődött el, és pláne akkor, ha nemzetközi vonatkozása is van, a legtöbb információt titkosként kezelik" - hangsúlyozta a szakértő.
Ez viszont azt jelenti, hogy a képviselők rendszeresen találkoztak képviselőtársukkal, Kovács Bélával, aki teljes mértékben ártatlannak vallja magát. Ehhez képest a magyar állam és hatóságok részéről, a magyar ügyészség részéről, amely kérte a mentelmi jog felfüggesztését, nem kaptak ehhez hasonló súlyú, az ártatlanságot egyértelműen megcáfoló bizonyítékokat. Nem is kaphattak, hiszen a magyar hatóságok nem kezdhették el az eljárást, mert Kovács Bélát védte a mentelmi jog.
"Polt Péter főügyész kivételes módon kilátogatott Brüsszelbe és személyesen is megjelent az EP jogi bizottsága előtt, és ott válaszolt is a képviselői kérdésekre. De mint utóbb kiderült, a képviselők csalódottan vették tudomásul, hogy tőle sem tudnak több konkrétumot kapni, mert amikor az ártatlanságot cáfoló pontos példákat kértek tőle, széttárta a karját, mert itt már elértek arra a területre, ahol ő a titkosított eljárás miatt nem nevezhet meg annál többet, mint amit általánosságban el tudott nekik addig mondani" - mondta Fóris György.
Az Európai Parlament szabályozása lehetővé tesz egy olyan lépést, amikor valamely képviselőnél felfüggesztik a mentelmi jogot, de nem szüntetik meg a képviselői tagságot. A mentelmi jog megszűnte nem kínál már tovább védelmet a bűnvádi eljárás elől. Viszont mint képviselő, továbbra sem válik letartóztatható személlyé az EP értelmezése szerint.
"Mint kiderült, ez valóban csak a szabály belső parlamenti értelmezése, de jogilag nem kötelező a tagországra nézve" - fűzte hozzá a Bruxinfó elemzője. Tehát elviekben, miután a parlament kimondta a mentelmi jog felfüggesztését, egy képviselőt az otthoni eljárás folyamán a hatóságok mégis őrizetbe vehetnek.
Másfelől viszont létezik egyfajta informális-formális együttműködési gyakorlat is, a jogi szervezetek és a parlamentek között, és ebben vannak hallgatólagos megegyezések. Tehát az egyik oldalról megnyithatják a nyomozati eljárás lehetőségét, míg a másik oldalról pedig tiszteletben tarthatják a képviselői státusszal együtt járó bizonyos fokú oltalmat, vagyis azt, hogy nem veszik őrizetbe a személyt.
"Hogy ez konkrétan Kovács Béla esetében hogyan fog alakulni, ma még kiszámíthatatlan, és nyilván attól is nagy mértékben függ, hogy az eljárás mit fog felfedni" - tette hozzá Fóris György.
Hanganyag: Király István Dániel