Francois Hollande arra hívta fel a figyelmet, a közösség válságok sorozatát éli át: ez a pénzügyi, majd gazdasági válsággal indult, aztán a fiatalok tömeges munkanélkülisége miatt szociális válság alakult ki most pedig humanitárius válsággal néz szembe a kontinens.
"Nincs más megoldás, mint egy erős Európa, amely biztosítja saját szuverenitásunkat" - mondta, hozzátéve, Európának határozottan kell fellépnie. A francia államfő elismerte, hogy a közösség későn értette meg, hogy a közel-keleti és afrikai konfliktusok hatással lesznek a kontinensre is, de az mondta, segítséget kell nyújtani az uniós frontországoknak, a szomszédos államoknak, illetve támogatni kell Törökországot is. Határozottságra és nyomásgyakorlásra hívott fel Szíriával, az Iszlám Állammal és Bassár el-Asszád elnökkel szemben is - akit elmondása szerint a gyűlölet irányít -, azt mondta, alternatívát kell kínálni az embereknek. A politikai megoldás keresésére szólította fel az érintett feleket, köztük Oroszországot, Iránt és a nyugati hatalmakat, mivel a megoldási kísérletek bukása totális háborúval fenyeget, ami érzékenyen érintené Európát.
"Meg kell erősíteni a schengeni övezetet, tragikus lenne, ha visszatérnénk a korábbi határokhoz" - mondta az elnök, majd úgy folytatta, az unió külső határainak megerősített védelméhez segítséget kell nyújtani az érintett államoknak a közös határőrizettel. Francois Hollande beszélt a miniszki megállapodás sikeréről, amit példaként állított a sikeres európai fellépésre, az unió az euróövezet integrációjának további mélyítése mellett érvelt. Alekszisz Ciprasz görög kormányfőt dicsérte, aki az unióval kötött megállapodásról megkérdezte a szavazókat.
Angela Merkel német kancellár történelmi mértékű próbatételnek nevezte az Európa előtt álló kihívást. Folyamatosan azt hangsúlyozta, a problémák közös megoldása megerősíti az uniót, így történt ez a pénzügyi válság esetében is.
"A fejlesztési és külpolitikánkat arra kell koncentrálnunk, hogy felléphessünk a helyi háborúk ellen, és helyben kezelhessük a problémákat, ezzel megszüntetve a menekülés okait" - mondta a német kancellár, aki szerint a számtalan fontos uniós terv és program végrehajtása közben a menekülthullám megváltoztatta Európa napirendjét. A dublini szabályok fölött eljárt az idő - tette hozzá. A kialakult helyzet az európai értékekre jelent kihívást. Hangsúlyozta, hogy a korábbinál gyorsabb döntésekre és nagyobb anyagi szerepvállalásra lesz szükség a jövőben. Kiemelte bár a gazdasági menekültek is okkal indulnak útnak, azonban ők mégsem maradhatnak Európában, hogy a nagyobb szükséget szenvedőknek tudjunk segíteni.
"Nem engedhetünk a kísértésnek, hogy nemzetállami cselekvéssel lépjünk föl a menekültválság kezelésében. Sokkal inkább szükség van az összefogásra, mint eddig. Németország és Franciaország kész erre" - mondta a kancellár, aki kiemelte, teljes joggal várhatjuk el, hogy akik letelepednek Európában, azok integrálódjanak, illeszkedjenek be társadalmunkba, sajátítsák el a helyi nyelvet. A mi kötelességünk pedig az, hogy névtelen tömeg helyett embereket lássunk a menekültekben. Beszéde végén arról szólt, a közös kihívásokra közösen kell választ adnia az unió országainak.