Az egyezmény a világ bruttó hazai termékének (GDP) mintegy 40 százalékára lesz hatással, ha a részt vevő országok törvényhozásai jóváhagyják azt.
A TPP - hasonlóan az Egyesült Államok és az Európai Unió között tárgyalási szakaszban lévő Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerséghez (TTIP) - egyebek mellett tartalmazza a kereskedelmi korlátok nagy részének lebontását, közös szabványok kialakítását számos iparágban, valamint kitér a környezetvédelmi és munkaügyi szabályozásra is.
A tárgyalások utolsó szakasza múlt héten szerdán kezdődött el Atlantában, ahol Washington kompromisszumra jutott Ausztráliával a gyógyszerszabadalmak legrövidebb védettségi idejéről régóta húzódó vitájában. Az Egyesült Államok - egyebek mellett az erős gyógyszerlobbi nyomására - 12 éves védettséget szeretett volna. Ezzel szemben Ausztrália és Új-Zéland ötéves védettséget szorgalmazott, hogy csökkenjen a gyógyszerek és az állami finanszírozású egészségügyi programok ára. Az ügyhöz közel álló források szerint a kompromisszum szerint minimum öt, maximum nyolc évig tarthat a védettség, ezt követően a generikus gyártók lemásolhatják a kifejlesztett gyógyszereket.
Az aláírás előtti utolsó órákban sikerült megegyezni a tejtermékek kereskedelmének szabályozásáról. Kanada és Japán több hozzáférést engedett az eddig erős ellenőrzés alatt tartott tejpiacához az amerikai termékek számára. Ugyanakkor Washington is belement abba, hogy jobban megnyissa piacát a világ legnagyobb tejtermelője, Új-Zéland előtt.
Bár a TPP nem tartalmaz a devizaárfolyamokkal kapcsolatos szabályozást, egyik mellékletében a felek rögzítik, hogy nem értékelik le nemzeti valutájukat annak érdekében, hogy így versenyelőnyre tegyenek szert. Ezt a kitételt a szerződő partnerek nem kényszerítő eszközökkel, hanem a makrogazdasági politikáik egyeztetésével kívánják elérni.
A TPP-tárgyalásokat 2010-ben kezdte az Egyesült Államok, Ausztrália, Peru, Vietnam, Szingapúr, Új-Zéland, Chile és Brunei. Malajzia 2010-ben, Mexikó és Kanada 2012-ben, Japán 2013-ban csatlakozott.