Tavaly és idén összesen mintegy 600-650 ezer ember lépte át az európai határokat, leginkább Görög- és Olaszországban. Magyarország pedig idén tavasztól lett különösen érintett - mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában. Tálas Péter szerint a menekülthullámnak ez még csak a kezdete.
"Még jönnek a demográfiai bummból származó menekülthullámok, a klímamigránsok menekülthullámai. Ez nem jelenti azt, hogy a demográfiai bumm minden egyes embere, aki Afrikában nő fel - 500 millió, az EU teljes lakossága -, el fog indulni, de hogy egy-két millió elindul, az tuti" - jelezte az igazgató.
A szakértő ezt követően úgy fogalmazott: most tulajdonképpen egy globálisan kis mértékű hullámtól is összeomlik az európai menekültügyi rendszer.
Tóth Norbert nemzetközi jogász hangsúlyozta, hogy az Európai Unió rendkívüli helyzetekre megalkotott szabályai rendkívüli helyzetben nem működnek.
"Most a migrációs válságból az a következtetés adódik megint csak, hogy az alapító szerződéseket és egy sor másodlagos jogi aktust felül kell vizsgálni" - hangsúlyozta.
Az egész világ Schengen része
Tálas Péter gazdaságilag tartja fontosnak a schengeni övezet létét, így nem hiszi, hogy azt felülvizsgálnák. Tóth Norbert viszont azt gondolja, hogy napirendre kerülhet az átalakítása.
"Legfontosabb feltétel valóban az, hogy a külső határokat meg kell tudni védeni. Ha nem tudjuk, az a helyzet áll elő, hogy az egész világ hirtelen a schengeni egyezmény része lett, nincsenek határok. Lehet, hogy ez jó lenne, de az emberiség még nem érett erre meg, nem tartunk még itt, hogy az egész glóbusz Schengen része legyen. Az első feltétel tehát a határok kontrollálása és megvédése, azon, hogy milyen eszközökkel, lehet vitatkozni" - fejtette ki.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont igazgatója hozzátette: a schengeni határokon kívül kellene elbírálni a menekültek státuszát.
Tóth Norbert szerint az Európai Uniónak több más dolgot kellene megoldani ,mielőtt bevezetné a kvótarendszert. A nemzetközi jogász azt mondta: ez csak egy fájdalomcsillapító, a probléma nem oldódik meg ettől.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának igazgatója szerint a Szíriából menekülőknek már az nagy eredmény lenne, ha az Európai Unió vagy más nagyhatalmak elköteleznék magukat abban, hogy megoldják a 2011 óta tartó válságot hazájukban.
"Nyilvánvaló ez nem olyan egyszerű, mert ehhez például az Európai Unió biztonságteremtő, katonai, válságkezelő képességét kellene nagyon erőteljesen növelni. Több pénzt a hadseregre, missziókat, válságkezelő missziókat, közösen kellene rávenni a különböző főszereplőket, hogy együttesen próbáljuk megoldani a helyzetet" - hangsúlyozta.
A szakértő azt mondta: az is egy rendezettebb megoldás lehetne, ha az unión kívül kialakított menekültügyi központokban gyorsabban bírálnák el azok kérelmét, akik hivatalos iratokkal rendelkeznek. Hozzátette: a kvótarendszernek csak ezután lenne értelme.
A páciens nem gyógyul meg
A nemzetközi jogász beszélt az úgynevezett virtuális kvótáról is. "Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy azok a tagállamok, amelyek nem kívánnak ténylegesen átvenni menekült jogállást kérvényező személyeket az eljárás lefolytatása céljából, azok anyagi hozzájárulással megválthatják a rájuk eső kvótákat, tehát hozzájárulnak a közöshöz, segítenek azoknak az országoknak, amelyek érdemben foglalkoznak a kérvényezőkkel, az ő rendszerükhöz anyagi hozzájárulást biztosítanak. Egyébként a kvótarendszerrel több problémám is van: az egyik az, hogy legfeljebb fájdalomcsillapítónak fogható fel, de ettől a páciens nem fog meggyógyulni."
Tóth Norbert emberi jogi aggályait is felvetette, ugyanis ezzel kvázi számokként kezelnék az embereket.
Hanganyag: Hlavay Richárd, Németh Zoltán