Politikai feladatnak tekinti a munkáját az Európai Bizottság elnöke, de - mint mondta - nem kell mindenből politikát csinálni. Úgy véli, nincs jó állapotban az Európai Unió. Hiányzik az unióból az európaiság, az európaiságból pedig az unió. Ezen most kell változtatni - hangsúlyozta a luxembourgi politikus, aki a német, az angol és a francia nyelvet váltogatva mondta el beszédét.
A beszédét nemcsak a magyar, de az Európai Parlamentben is hangosan kommentálják a szónok szavait. Juncker rájuk - leginkább a brit képviselőkre - is szólt, hogy ne tegyék, mert nem tud rájuk reagálni.
A bizottsági elnök szerint félmillióan keltek útra Európa felé Szíriából. Elsőként említette az érintett államok közül Magyarországot, több mint 150 ezer migránssal.
Majd emlékeztetett: ne felejtsük el, hogy Európa egy kontinens, ahol szinte mindenki volt menekült élete során. Hugenották, zsidók, romák, spanyol köztársaság pártiak, a magyar 56-os forradalmárok, csehek, szlovákok a 68-as prágai tavaszt követően, a jugoszláv válság idején a 90-es években, vagy az a 20 millió lengyel, aki a határaikon túl él.
Kifejtette: nekünk tudni kell, hogy a menekülteknek megfelelően megadjuk azokat az univerzális jogokat, amelyek megilletik őket.
Juncker elismerte, hogy eddig nem figyeltek a balkáni útvonal megerősödésére, ahol szerinte stabilitást kellene elérni.
Szólt arról, hogy ma a bizottság egy új programot indított el, melynek keretében 240 ezer szíriai menekülteket segítenek Törökországban, például oktatással.
Európán kívül 22 ezer menekültet akarnak befogadni. Úgy véli, hogy ez szerény arány ahhoz képest, hogy Törökország és Líbia 4 milliót fogad be.
Az Európai Bizottság elnöke szerint struktúrát kell felállítani a menekültek befogadására. Segíteni kell Olasz-, Görög- és Magyarországon, ahová a legtöbb migráns érkezik. Ma közzétették a második sürgősségi felhívást, amely szerint a három említett országból 120 ezer menekültet kell átvennie más tagállamoknak.
Ma az uniós döntéshozó testület közzéteszi a biztonságos országok listáját, amelynek összeállításakor a demokráciát és alapjogokat vették figyelembe.
Juncker szerint lehetőséget kell teremteni arra, hogy a menekültek már akkor dolgozhassanak, miközben még tart a menekültügyi eljárásuk.
Jean-Claude Juncker szóba hozta a schengeni rendszert, amelynek szerinte fent kell maradnia. Hangsúlyozta, szoros együttműködést kell kialakítani arra, hogy megvédjük a külső határokat. Erősíteni kell a Frontexet, az uniós határvédelmi rendszert. Hozzátette: egy parti- és határellenőrzési rendszer felállítására is sor kerülhet még az év végéig.
Kiemelte: 2016 elejéig a bizottság egy menekültügyi javaslatcsomaggal áll elő. Mint mondta: a migrációt legalizálni kell.
Jean-Claude Juncker beszéde végén külön foglalkozott Görögországgal. Itt már nem a menekült kérdésről, sokkal inkább a hellének gazdasági válságáról volt szó. Azt mondta, ha a bizottság nem lépett volna fel, akkor Athénnak ki kellett volna lépnie az eurózónából. Eszerint ez egy valós lehetőség volt, de nem lehetett róla nyilvánosan beszélni.
Az Európai Bizottság elnöke elmondta: Brüsszel javasol egy munkaprogramot a gazdasági unió átalakítására, amelynek eredményeként egyfajta közös gazdasági irányítás lehet az eurózónában. Emellett garanciák kellenek a betétesek számára és támogatja egy európai kincstár gondolatát is - tette hozzá.
Juncker egy, a magyarok számára különösen figyelemreméltó kijelentést is tett, miszerint ugyanazért a munkáért ugyanazt a bért kell fizetni az unióban.
Hanganyag: Németh Zoltán