Orbán Viktor brüsszeli programjának második látogatása az Európai Tanács elnökéhez, Donald Tuskhoz vezetett. Megbeszélésük előtt mindketten rövid nyilatkozatot tettek a jelenlévő nemzetközi sajtó számára.
Orbán Viktor ebben ismét leszögezte, hogy Magyarország kormánya elkötelezett végrehajtója a schengeni rendszer előírásainak, beleértve a schengeni külső határok hatékony védelmét. Ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy a szerződés értelmében a schengeni határokat csak a kijelölt átkelőpontokon, az erre kijelölt hivatalos fogadó órák alatt lehet átlépni. Most azonban tömegek igyekeznek átlépni a határt annak teljes hosszában, ami szerinte nyilvánvalóan tarthatatlan.
Itt, és ennek kapcsán védte meg ismét a magyar kormánynak a szerb határ elkerítésére vonatkozó intézkedését is. Mint fogalmazott: "Ha megkérdezzük az európai vezetőket, hogyan lehet másként ellenőrizni a 175 kilométeres határszakaszt - betartatni a schengeni egyezményben foglaltakat -, anélkül, hogy fizikai akadályt hoznánk létre, senki sem tud jó tanácsot adni".
A magyar miniszterelnök egyúttal úgy vélte, hogy eltérés van aközött, amiért a menekült válság kapcsán Európa népei aggódnak, és amit Európai vezetői látszólag hirdetnek, vagy cselekszenek.
Tusk a maga részéről azzal nyitott, hogy bár "nem mindenki rajong az Orbán Viktor miniszterelnök által javasolt ellentmondásos megoldásokért, és meg tudom érteni, miért", de egy dolog szerinte egyértelmű: "Orbán miniszterelnök konkrét lépést tett az EU-határok megvédése érdekében".
Az Európai Tanács lengyel elnöke maga is úgy vélte, hogy "komolyan kell venni a bevándorlók áradatának feltartóztatását az Unió határainál, visszavéve egyúttal a határzárak kulcsát a csempészektől és gyilkosoktól". Sietett azonban hozzátenni azt is, hogy "a két megközelítés - szolidaritás és feltartóztatás - nem szabad, hogy kölcsönösen kizárják egymást. Megbocsáthatatlan volna, ha Európa azok között oszlana meg, akik a magyar kerítés által szimbolizált feltartóztatás hívei, illetve akik az "ajtók, ablakok teljes megnyitását" hirdetik."
Tusk ennek kapcsán emlékeztette azon országokat, "amelyek nincsenek közvetlenül kitéve a válság hatásainak, de amelyekkel szemben szolidárisak voltak mások az unióból a múltban", hogy most "hasonló módon viszonyuljanak azokhoz, akik ma szükségét látják ennek."
"Felszólítom az EU összes vezetőjét, hogy kettőzzék meg erőfeszítéseiket, amikor olyan tagtársakkal szembeni szolidaritásról van szó, amelyek példátlan bevándorlási nyomásnak vannak kitéve. Menekültek befogadása nem az egyetlen, de fontos formája az igazi szolidaritás kifejezésének. Legalább 100 ezer menekült igazságos szétosztása az EU országai között a legkevesebb, amire ma szükség van" - hangsúlyozta nyilatkozatában Donald Tusk.
Tusk megjegyzése azért is érdekes, mert Brüsszelben kiszivárgott, hogy a Bizottság jövő héten az eddigi 40 ezren felül további 120 ezer menekült áthelyezésére készül javaslatot tenni Olaszországból, Görögországból és Magyarországból. Twitteren megjelent, hogy hazánkból 54 ezer menekült tagállamok közti elosztását fogja javasolni Brüsszel.
Tusk szorgalmazta egyúttal, hogy hozzanak létre befogadó központokat az EU területén kívül, ahol a menekültek átadhatják kérelmüket. Mindeközben az EU-nak szerinte fokoznia kell támogatását a konfliktusokkal sújtott térséggel szomszédos országok - Törökország, Jordánia, Libanon, Marokkó - felé.
Mindez persze azt is jelenti, hogy több pénzre lesz szükség - ismerte el az EiT lengyel elnöke. "Amikor új befogadó központok felállításáról, a határok jobb védelméről, vagy az unión kívüli országok gazdasági támogatásáról beszélünk, akkor egyszerűen több pénzről is van szó. Úgyhogy az EU vezetői októberi találkozójuk idején készen kell, hogy álljanak arra, hogy ez ügyben is döntsenek" - jelentette ki, majd befejezésül egy előre bocsátottan "személyes megjegyzést" fűzött még Orbán Viktornak a csütörtöki Frankfurter Algemeine Zeitungban megjelent írásához.
"Számomra a keresztény szemlélet a társadalmi és közéletben együtt jár a szükségben lévő testvéreim megsegítésével. Egy keresztény számára nem szabad, hogy számítson, hogy milyen fajhoz, valláshoz, nemzetiséghez tartozó ember megsegítéséről van szó" - zárta a magyar miniszterelnökhöz intézett szavait a lengyel politikus.