A japán kormány tagjai, továbbá 66 törvényhozó a 2. világháború végének, japán feltétel nélküli magadásának 70. évfordulóján emlékezett meg az elesettekről, az áldozatokról.
Hua Csun-jing szóvivő azt hangoztatta, hogy a kínai kormány szerint a Jaszukuni-szentély a japán militaristák által indított megszálló háború jelképe, és a miniszterek által meglátogatott kegyeleti hely "a 2. világháború A-osztályú elítélt bűnözőit dicsőíti". Peking szerint ez annak a kifejeződése, hogy a japán fél hibásan közelíti meg a történelmi kérdéseket.
Hua azt hangoztatta, Japán csak akkor szabadulhat meg történelmi terheitől és tekinthet a jövőbe, ha szembenéz a történelmével és elhatárolódik militarista múltjától.
Az évfordulón Arimura Haruko, a nőügyekkel foglalkozó tárca vezetője, Takaicsi Szanae belügyminiszter, valami Jamatani Eriko katasztrófaügyi miniszter látogatott a szentélybe. Abe Sindzó a kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) vezetőjeként rituális felajánlásának kézbesítőjéül bizalmasát, Hagiuda Koicsi képviselőházi tagot, az LDP ifjúsági szervezetének vezetőjét kérte meg.
Tajvanon a külügyi tárca szintén sajnálatát fejezte ki a tokiói fejleményekkel kapcsolatban, kijelentve: bízik abban, hogy a japán politikusok tanulnak a történelemből és figyelembe veszik azon országok lakosainak érzékenységét, amelyek szenvedtek Japán második világháborús agressziójától.
Dél-Korea ugyancsak bírálta a japán politikusok és kormánytagok lépését, illetve Abe magatartását. Közleményében a szöuli külügyminisztérium egyebek mellett szintén azt hangsúlyozta, hogy Japán csak akkor nyerheti el szomszédai és a nemzetközi közösség bizalmát, ha a japán vezetés őszintén viszonyul háborús múltjához és megbánást tanúsít ezzel kapcsolatban.
Abe egy nappal korábban az évfordulóhoz kapcsolódó nyilatkozatában kijelentette, érvényesnek tartja azokat a bocsánatkéréseket, amelyeket a korábbi japán kormányok tettek, de ő maga nem kért bocsánatot. Ugyanakkor beszélt a 2. világháborús halottak miatt érzett "nagy szomorúságáról", "örök együttérzéséről" és a hazája okozta "mérhetetlen károkról, szenvedésről". Sajtóértekezletén azt is mondta: annak megítélését, hogy egy adott cselekmény agresszió-e vagy sem, szerinte a történészekre kellene hagyni.
Peking a bocsánatkérésre utaló szavakat nem tartotta őszintének, és ezt pénteken szóvivője útján, illetve miniszterhelyettesi szinten a japán nagykövettel is közölte.