Tálas Péter: felkészületlenül érte Európát a migrációs nyomás

Infostart
2015. július 21. 10:48
Az Európai Uniót felkészületlenül érte a megnövekedett migrációs nyomás, holott a kontinens országai képesek lettek volna felkészülni a jelenlegi helyzet kezelésére - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának igazgatója.

Hosszútávon elképzelhetetlennek tartom, hogy Európa gyakorlatilag bármiféle korláttal - legyen ez jogi korlát, fizikális korlát, vagy kerítés - próbálja meg ezt a nyomást visszatartani. Ha Európa nem fog rájönni arra, hogy igenis aktívan kell közreműködnie a líbiai , a szíriai és az iraki válság megoldásában, akkor egész egyszerűen halálra van ítélve az a kísérlet, hogy mi feltartóztassuk, vagy egyáltalán csökkentsük ezt a nyomást - véli Tálas Péter.

Hozzátette: azt gondolom, hogy mindenféleképpen egységes európai álláspontnak kell kialakulnia. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy az európai államok egymást játsszák ki. Mindenki valami olyasmit mond különböző tónusban, hogy nem érdekli, ha más - akár szomszédos - ország kerül rossz helyzetbe.

Ha megnézzük a statisztikát, azt látjuk, hogy Olaszországba 70-79 ezer ember jött be, ugyanakkor az olaszok azt mondják, hogy a Földközi-tengerről 170 ezer embert mentettek ki. Kérdés, hogy a 79 ezer és a 170 ezer közötti ember hol van. Ott van, hogy nem lajstromozzuk, nem hagyjuk, hogy nálunk adják be az egész procedúrára vonatkozó beadványukat, hanem azt mondjuk, hogy menjen tovább. Így jön az, hogy Olaszország és Franciaország határára a franciák emelnek egy korlátot - fogalmazott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának igazgatója.

Az igazság az, hogy felkészületlenül érte ez a nyomás részben Magyarországot, részben Európát is. Miközben Európa felkészülhetett volna - hangsúlyozta Tálas Péter.

A szíriai, líbiai és az iraki helyzetet bizonyos mértékben Európa is előidézte. Úgy döntötte meg a Kadhafi-rendszert, hogy nem gondolkodott azon, milyen rendszer lesz utána. Úgy adtuk át Irakot a Maliki-kormánynak, hogy nem figyeltünk oda, hogy ott gyakorlatilag polgárháborús helyzet fog kialakulni a síita, szunnita és kurd ellentétekből fakadóan. Szíria kapcsán is úgy kezdtük el támogatni az ellenzéket, hogy fogalmunk sem volt, hogy a 23-24 fegyveres csoportból milyen politikai képződmény jön létre, amely helyettesíteni tudná az Aszad-rendszert - részletezte a kutatóközpont igazgatója.

Tálas Péter azt mondta, nem tartja valószínűnek, hogy például az Iszlám Állam a menekültekkel küldene - nyelv és helyismeret nélküli - terroristákat a kontinensre, véres akciók végrehajtására.

Az Iszlám Állam jól ráérzett, hogy az európai és a nyugati társadalmak a terrorizmustól félnek a leginkább, még talán a háborúnál is jobban - mondta a kutatóközpont igazgatója. "Úgy gondolják, hogy a terrorizmus bárhol és bármikor lecsaphat, és ez nyilvánvalóan a hétköznapi embereket jobban zavarja."

Európának a fenyegetettség csökkentése érdekében nem elég csak a kontinensen fokozni a biztonsági intézkedéseket, határain túl is cselekednie kell - mondta Tálas Péter.

Szerinte Európán kívüli terrorellenes műveletekben is részt kellene vennie. Egész egyszerűen ezeket vissza kell szorítani, meg kell fékezni, és részt kell venni, elsősorban olyan politikai és katonai lépésekben, amik elősegítik az Iszlám Állam bukását.

Hozzátette: mindenki azt gondolja, hogy az Iszlám Államot döntően fegyverrel lehet megdönteni. Én nem tartozom ezek közé. Azt gondolom, hogy a fegyveres eszközök is kellenek, de mindaddig, amíg nem tudjuk meggyőzni a szíriai és az iraki szunnitákat, hogy jobb lesz nekik, ha Bagdaddal és Damaszkusszal - nem feltétlenül Aszaddal, de magával a szíriai állammal - állnak szorosabb viszonyban, mint az Iszlám Állammal, addig nem tudjuk kezelni ezt az egész történetet - fogalmazott Tálas Péter.

Európában oda kellene figyelni az integrációra is, nagy változásra van szükség az integráció felfogásában: a kultúrák egymás mellett élése helyett azok együttélésére van szükség - mondta a Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának igazgatója.

"Nagy a különbség a szomszédasszony és közöttem, illetve a feleségem és közöttem lévő kapcsolatban: a szomszédasszony mellett élek, de a feleségemmel élek együtt. Elképzelhető, hogy a feleségemmel többet vitatkozom, mint a szomszédasszonnyal, mert a szomszédasszony nem érdekel. De azt gondolom, hogy a konfliktusok és a viták megélése az, ami az igazi integráció."

Az integrációnak ez a formája teheti lehetővé, hogy ne legyenek szegregált vagy önszegregálódó csoportok Európában - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Tálas Péter.

Hanganyag: Boros Péter, Király István Dániel

KAPCSOLÓDÓ HANG:
Aréna Tálas Péter
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást
Hanganyag
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást