Ma lényegében a német képviselők a maguk részéről elhárították az első akadályt a harmadik görög segélyprogram útjából, azaz felruházták a berlini kormányt - elsősorban a kancellárt és a pénzügyminisztert -, hogy kezdje meg a tárgyalásokat az Európai Unión belül azokról a feltételekről, amelyeknek a teljesítése ellenében megadják Athénnak a 86 milliárd euró újabb hitelt. A feltételekről - pontosabban arról, hogy mit hajlandó az athéni kormány vállalni - ismét szavazni fog a német képviselőház. Erre valószínűleg hetek múlva kerül csak sor. Az osztrák törvényhozók is megszavazták ma a harmadik görög segélyprogram megadását - közölte Vincze András.
Hozzátette: a vitát Angela Merkel nyitotta meg. Két nappal ezelőtt próbaszavazásra került sor, ahol már nagyjából lehetett tudni, hogy kik mennyire fogják támogatni, illetve azt, hogy ma a törvényhozás meg fogja szavazni a harmadik segélyprogramot. A kancellár hangsúlyozta beszédében, hogy a segélyprogram megadásával az Európai Unió és egyben Görögország számára több az előny, mint a hátrány, tehát a segélyprogram megszavazása mellett tette le a voksát. Ennek ellenére a pártjának közel 40 tagja nemmel szavazott.
A koalícióban részt vevő szociáldemokraták egy korábbi pénzügyminisztere, Steinbrück kivételével egységesen a segélyprogram mellett foglaltak állást. Viszont az ellenzéki zöldek kemény vitába keveredtek a kancellárral, illetve a pénzügyminiszterrel. Azt vetve a szemükre, hogy a tervvel, amely szerint Görögországot átmenetileg kiengedik az euróövezetből - mondjuk öt évre - ezzel megosztották, veszélybe sodorták Európa egységét - részletezte a Vincze András.
A baloldali párt pedig egységesen nemmel szavazott, mert azzal érveltek a baloldali párt szónokai, hogy minek egy amúgy is eladósodott országnak újabb hitel, ugyanis csak adósságainak jelentős elengedésével lehet a görög gazdaságot ismét lendületbe hozni - tette hozzá a tudósító.
A német szavazásról Kiss J. László, a Corvinus Egyetem tanára az InfoRádiónak úgy niylatkozott: Merkel a beszédében világossá tette, hogy az alapelvei nem változtak: a reformokért ellenszolgáltatásokat kér, de Görögországot nem hagyják cserben. Tehát valamiféle megállapodás mindenképpen létre fog jönni.
A Corvinus Egyetem tanára hozzátette: a németek megosztottak, a közvélemény-kutatási adatok szerint mindössze 2 százalék különbség van azok között, akik támogatják és akik nem támogatják a görög mentőcsomagot.
Kiss J. László hangsúlyozta: itt többről van szó, mint Görögországról, többről van szó, mint Németországról. Az Európai Unió működőképességéről van szó. Egy stratégiai kérdésről van szó, ami messze túlmegy a görög kérdésen.
Hanganyag: Vincze András, Németország