Az Európai Unióban nagy problémát jelent, hogy nincsenek innovatív javaslatok - mondta Fejérdy Gergely.
Egy jelenlegi európai társadalom nehezen tudja elfogadni azt, hogy ilyen fájdalmas úton lehet eljutni egy "jobb világ" felé. Mivel az Európai Unió jelenlegi vezető politikusai sem feltétlenül hajlandóak vállalni egy ilyen fajta konfliktust - részben saját belpolitikai érdekeik miatt, részben pedig külpolitikai érdekeik miatt - ezért valójában nagyon leszűkül az innovációs lehetőségek mozgástere - véli a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.
Fejérdy Gergely a francia hatalmi elitről azt mondta: inkább kompromisszumkereső, és nem mer komolyan kockáztatni.
Ami érthető valahol, ugyanakkor azonban ahhoz, hogy egyről a kettőre jusson Európa, komoly kockázati tényezőket kell felvállalni. Ilyen kockázatvállalási hajlandóság nem igazán látszik jelen pillanatban a politikai elitben Európában - véli a vezető kutató.
Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint a görög válságmegoldási történet még nem fejeződött be.
"Rendkívül sok kockázati tényező van. Tehát ha innovációról beszélünk, akkor a válságkezelésben újabb és újabb elemeket kell behozni. Görögországban egy állandó innovációs kereslet van, ugyanakkor viszont a politikai elit részéről egy félelem. Azt gondolják, hogy inkább menjünk ezen az úton ellenőrzött, apró kis lépéseket tegyünk, és nagy ugrásokat ne tegyünk. Jól lehet az Európai Unió fejlődése, például a fiskális unió továbbfejlesztése kínálna ilyen lehetőséget. Hiszen a válság mindig egyfajta terápia is volt - fogalmazott a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.
A görög válság Fejérdy Gergely szerint sincs még a végponton.
"Ez nem jelenti azt, hogy ez a megoldás hosszú életű, vagy hogy nem hoz új kihívásokat. Azt gondolom, hogy a dominó további része nagyon sokban függ attól, hogy Görögország milyen módon tudja megvalósítani ezeket a jelen pillanatban aláírt szerződési feltételeket."
Kiss J. László hozzátette: az Európai Unió vezető országainak társadalmában is növekszik a kritika a válságkezelés módjáról, ami abba az irányba visz, hogy újra kell gondolni az eurózóna konstrukciós hibáit.
Jelenleg úgy néz ki, hogy a hitelezők maximálisan nyertek a görög megállapodással - mondta Fejérdy Gergely.
A szuverenitás súlyos kérdés ebben az ügyben, hiszen azért itt egy jelentős összegről van szó. Nyilván meg van kötve Görögország keze. Az Európai Unió egy alapvető kérdésköre volt eddig is, hogy meddig mehet a közösbe való beadás gazdasági vagy egyéb téren, és meddig kell megőrizni a saját szuverenitásunkat. Ez nyilván egy állandó dilemma Európán belül, és valószínűleg nem Görögországon keresztül kell ezt majd megoldani, de itt is felmerül ennek a problematikája - fogalmazott a kutató.
Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint a görög népszavazás eredménye inkább hátrányos volt a tárgyaló Alexis Ciprasz számára.
Azt kell mondani, hogy a győztes referendum - amin több mint 60 százalékos nemet mondtak a brüsszeli javaslatokra - most gyakorlatilag inkább hátránynak, mint előnynek bizonyult. Egész egyszerűen azért, mert a görög kormány lényegében egy hét alatt teljes mértékben megváltoztatta az álláspontját - fogalmazott a Corvinus Egyetem tanára.
Kiss J. László hozzátette: Ciprasz görög miniszterelnök szavahihetősége is felmerül Brüsszelben.
"Ciprasz miniszterelnök Brüsszelben olyan kijelentéseket tett, ami a reformok irányába ment, ugyanakkor három órával később, amikor megérkezett Athénba, ezeket teljes mértékben tagadta. Itt gyakorlatilag a koherencia-politikának a hitelessége forog kockán - emlékeztetett Kiss J. László.
A Budapesti Corvinus Egyetem tanára ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az elhúzódó válságkezelés humanitárius katasztrófát is okozhat, aminek kivédésben az Európai Uniónak is óriási felelőssége van.
Hanganyag: Exterde Tibor, Domanits András