Nem állunk messze a valóságtól, ha azt mondjuk, hogy az, amit láttunk, teljesen az ellentéte annak, amire a görögök szavaztak. Kivéve azt, hogy a görögök egyúttal arra is szavaztak, hogy az eurózónában szerettek volna maradni. Csak Ciprasz elhitette velük azt, hogy ha nemmel szavaznak egy korábbi, sokkal kedvezőbb javaslatra, akkor azzal a görög tárgyalási pozíció erősödni fog. Ehhez képest pont az ellenkezője történt: ahelyett, hogy kevesebb erőfeszítést kellene bevállalniuk a görögöknek, még nagyobb erőfeszítésekre lenne szükség. Ezt tükrözi a dokumentum is, amit most aláírattak Ciprasszal - magyarázta Gyévai Zoltán.
A privatizációval kapcsolatban a Bruxinfo főszerkesztője úgy nyilatkozott: a privatizációs bevételek növelése minden korábbi görög csomagban is szerepelt - az elsőben és a másodikban is - és a görögök rendre csődöt mondtak ezzel. Vannak eszközök, amiket el tudnak adni - kikötőket, energiacégeket. A kérdés az, hogy képesek-e ezt jó áron eladni, meg van-e hozzá a kellő felkészültségük, hogy egy privatizációs folyamatot úgy bonyolítsanak le, ahogy az Nyugat-Európában is szokott lenni. Ehhez a németek úgy gondolják, hogy segítséget nyújthat az Európai Unió. Gyévai Zoltán azt mondta, szkeptikusan áll ahhoz a kérdéshez, hogy az 50 milliárd euró ebből össze fog jönni.
Nem zárom ki az új választásokat Görögországban, de azt hiszem, hogy Brüsszelből nagyon nehéz átlátni a görög belső folyamatokat - mondta a Bruxinfo főszerkesztője. Hangsúlyozta: az tény és való, hogy Ciprasz tulajdonképpen pókerjátékot játszott az eurózóna tagjaival, és ebbe a pókerjátékba belebukott. De azt látni kell, hogy ez az utolsó eset, amikor ilyen könnyen adnak, mert még egy csomag valószínűleg már nem lesz. Ez az utolsó esély a görögök számára - véli Gyévai Zoltán.
Hanganyag: Németh Zoltán