A hitelezők kedvező véleménynyilvánítása elengedhetetlen volt az euróövezeti pénzügyminiszterekből álló Eurócsoport szombat délutánra tervezett ülése előtt. A három hitelező - a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság - a reformintézkedéseket előzetesen értékelve zöld jelzést adott a pénzügyminiszterek tanácskozásához. Mindezt az Eurócsoport egyik szóvivője is megerősítette, utalva arra, hogy a hitelezők szerint a "Ciprasz-javaslatok" elfogadható tárgyalási alapot jelentenek.
Ha az euróövezeti pénzügyminiszterek szombat délután áldásukat adják a reformjavaslatokra és a görögök által kért újabb mentőprogramra, várható, hogy megbízzák a hitelező intézményeket a részletek Görögországgal történő megtárgyalásával. Az előzetes forgatókönyv szerint mindezt az eurózna, valamint az egész Európai Unió állam - és kormányfői is szentesítik vasárnap délután.
Szombatra virradó éjjel a görög parlament megszavazta a kormány javaslatcsomagjának a támogatását. A csomag egyebek mellett nyugdíjcsökkentést és adóemelést tartalmaz. A görög kormány az európai partnereknek ígért, hároméves időtartamra szóló intézkedésekért cserébe egy újabb, ezúttal 53,5 milliárd eurós kölcsönt remél.
Vannak még kétségek
Az euróövezeti pénzügyminiszterek szombat délutáni brüsszeli találkozóján kétségek merülhetnek fel, mivel nem bizonyosak Athén javaslatai - számol be a Reuters hírügynökség a tárgyalásokra rálátó forrásra hivatkozva.
Emlékeztet arra a tudósítás, hogy az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap pozitívan nyilatkozott a görög reformcsomagról. Pénteken a francia illetékesek is már kedvezően nyilatkoztak a csomag tartalmáról.
Németország és más euróövezeti államok azonban továbbra is szkeptikusok és több forrás is azt mondta a hírügynökségnek, hogy Görögország nagyobb hitelkérelme (53 milliárd euró) figyelmeztetőleg hatott néhány pénzügyminiszterre.
Ez a forrás például már egyáltalán nem biztos abban, hogy a pénzügyminiszterek ma délután 3 órakor kezdődő találkozóján megállapodás születik.
Túl magas és túl hirtelen jött a következő három évre vonatkozó magasabb hiteligény - mondta egy másik forrás. A német pénzügyminisztérium szóvivője azt közölte, hogy a mai tárgyalások még teljesen nyitottak, semmi sem dőlt el.
Az IMF szerint még több pénzre lehet szüksége Görögországnak
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem kommentálta hivatalosan a görög kormány által az európai hitelezőknek benyújtott legutóbbi megállapodási javaslatot, de a szervezet vezető közgazdásza friss blogbejegyzésében azt írta, hogy Athénnak az IMF által korábban becsültnél nagyobb külső finanszírozásra és adósság-elengedésre van szüksége ahhoz, hogy fenntarthatóvá váljanak adósságterhei.
Az IMF szóvivője, Andreas Adriano újságírói kérdésre azt közölte pénteken, hogy a szervezetnek egyelőre nincs mondanivalója az új görög javaslattal kapcsolatban.
Ugyanakkor Olivier Blanchard, a Nemzetközi Valutaalap vezető közgazdásza friss blogbejegyzésében hosszasan elemezte a görög válság kezelését, egyúttal pedig az annak rendezésére vonatkozó gondolatait is megosztotta.
Blanchard azt írta: bár az IMF legutóbbi helyzetértékelését "európai partnereink túl pesszimistának tartották", a jelenlegi folyamatok alapján még az abban foglaltaknál is jelentősebb külső finanszírozásra - különösen a bankrendszer támogatása érdekében - és nagyobb adósság-elengedésre lenne szükség.
Mindazonáltal a közgazdász azt is kiemelte, hogy a finanszírozási igények növekedése ellenére az esetleges megállapodásnak azokhoz hasonló gazdaságpolitikai intézkedéseket kell tartalmaznia, amelyekről a megszorításokat elutasító görög népszavazás előtt tárgyaltak a felek.
Az IMF múlt héten közzétett helyzetértékelésében azt írta: a jelenlegi tendenciák alapján Görögországnak 2018 végéig 50 milliárd eurós külső finanszírozásra lesz szüksége. Ezen túlmenően a hitelek futamidejét 20-ról 40 évre kellene növelni, és - ha a görög növekedés továbbra sem indul be - a teljes adósság mintegy 30 százalékát le kellene írni ahhoz, hogy az adósságterhek fenntarthatóvá váljanak.
Görögország legutóbbi javaslatában - amelyet csütörtökön este, nem sokkal a megállapodásra szabott vasárnapi határidő előtt küldött el európai hitelezőinek - 53,3 milliárd eurós, tehát nagyjából az IMF értékelésének megfelelő finanszírozást kért a következő három évre.
Mindazonáltal az IMF jelentése még azelőtt készült, hogy Görögország tőkekorlátozásokat kényszerült bevezetni, tehát - amint arra a valutaalap felhívta figyelmet - azóta tovább romlott az ország pénzügyi-gazdasági helyzete.
Blanchard a blogbejegyzésében az IMF-et és Görögország európai hitelezőit ért bírálatok kapcsán kitért arra is, hogy a görög államháztartás helyzetének fényében nem döntés kérdése volt a megszorítási politika, annak nem volt alternatívája. A görög államháztartás mérlege még akkor is súlyos, 10 százalék feletti deficitben lett volna, ha a teljes államadósságot leírják - hangsúlyozta.
Azt elismerte, hogy a görög gazdaság teljesítménye minden várakozásnál nagyobbat zuhant, ám úgy vélte, ez csak részben írható a fiskális kiigazítás számlájára. A görög GDP a kiigazítási program kezdetén eleve magasabb volt a gazdaság valós teljesítőképességénél, és az utóbbi évek inkonzisztens gazdaságpolitikai lépései, a reformok elégtelen végrehajtása, az eurózónából való kilépéssel kapcsolatos félelmek, az alacsony üzleti bizalom és a gyenge bankrendszer is nagyban hozzájárult a súlyos recesszióhoz - írta az IMF vezető közgazdásza.