A hitelezőket képviselő intézményeknek kerek 24 órájuk volt arra, hogy elvégezzék a görög kormány által javasolt gazdasági reformprogram kiértékelését és letegyék az asztalra legkésőbb szombat reggelig az újabb görög mentőcsomagról a tárgyalások megkezdéséhez szükséges három jelentést.
Az Eurócsoport pénzügyminiszterei szombaton a szakértők véleménye alapján döntenek a soron következő lépésekről, mindenekelőtt arról, hogy mandátumot adjanak-e az Európai Bizottságnak egy harmadik görög pénzügyi támogatási programról a tárgyalások megkezdésére. egy magas rangú EU-forrás péntek délben úgy vélte, hogy amennyiben szombaton az Eurócsoporton belül létrejön a megállapodás, akkor a vasárnapra tervezett eurócsúcs és EU-csúcs is okafogyottá válhat.
Emlékezetes, hogy a görög kormány még szerdán hivatalos kérelmet nyújtott be az Európai Stabilitási Mechanizmushoz (ESM) egy újabb hároméves pénzügyi támogatási programra és erre az időre 53,5 milliárd euró hitel nyújtására. A végleges összeg azonban szakértők becslése szerint ennél jóval több lehet és akár a 70 milliárd eurót is elérheti, különös tekintettel a görög bankok feltőkésítésének szükségességére.
Az ESM-ről szóló szerződés három feltételtől teszi függővé a pénzügyi mentőcsomagok nyújtását, illetve azokról a tárgyalások megkezdését a kérvényező országgal. A pénzügyi támogatás egyik előfeltétele, hogy az egész eurózóna stabilitását fenyegető veszély legyen. A tárgyalások megkezdését egy, az adósság fenntarthatóságáról szóló jelentésnek is meg kell előznie. A harmadik jelentésnek pedig a kérvényező ország finanszírozási igényeiről kell szólnia.
A konkrét görög ügyben ez még kiegészül az úgynevezett prioritási akciókkal, amelyet a görög kormány által a csütörtök éjféli határidő előtt beterjesztett gazdasági reformprogram vázol fel. A sajtóban kiszivárogtatott 13 oldalas terv nem sokban különbözik attól a javaslattól, amit múlt vasárnap referendumon utasított el a görög szavazók több mint 60 százaléka. Más kérdés, hogy Alekszisz Ciprasznak nem nagyon volt más választása, ha benn akarta tartani az egységes valutaövezetben országát. Francois Hollande francia köztársasági elnök az elsők között nevezte "komolynak és hitelesnek" a görög reformtervet, amely többek között a görög áfa-rendszer radikális átalakítását és a nyugdíjkiadásokban megtakarításokat irányoz elő anélkül, hogy a már szerzett nyugdíjjogokhoz hozzányúlna.
Jól értesült források szerint nem volt véletlen a francia elnök pozitív álláspontja, miután a francia kormány állítólag tíz szakértőt küldött Athénba, hogy a javaslat véglegesítésében segítsenek. Ahogy egy megfigyelő fogalmazott, a görögök kezét végig vezették.
A görög parlament péntek késő este szavazott a prioritási akciók egy részéről, ami a hitelezők által támasztott feltétel volt a görög szándékok komolyságának a demonstrálására.
Ha a pénzügyminiszterek rábólintanak a görög javaslatra és azt tárgyalási alapnak fogadják el, akkor az még nem jelenti automatikusan a tárgyalások megkezdését. Minimum hat tagállam - Németország, Hollandia, Ausztria, Szlovákia, Észtország és Finnország - parlamentjeinek ugyanis áldásukat kell adniuk a tárgyalások megkezdésére.
Ebben a pillanatban arról is csak találgatni lehet, hogy Görögország honnan, milyen forrásból szerez pénzt az Európai Központi Bankkal szemben július 20-án lejáró 3,7 milliárd eurós adósságra rendezésére, ami nélkül az ország csődbe menne. A görögöknek az IMF-fel szemben fennállós tartozással együtt becslések szerint 5,6 milliárd euróra lenne szükségük tíz napon belül.
EU-források szerint a pénz akkor sem jöhetne az új mentőcsomagból, ha azt villámgyorsan tető alá hoznák. Az ESM-szerződés szabályai szerint ugyanis minimum négy hétnek kell eltelnie a program elfogadása és az első utalás között. De, ha nem a harmadik programból jön a pénz, akkor honnan? Elméletileg egy áthidaló hitel is betölthetné ezt a funkciót, ám egy magas rangú uniós forrás pénteken világossá tette, hogy a program jóváhagyása előtt nem lehet szó áthidaló kölcsönről.
További részletek a BruxInfo cikkében.