Még folyt az Európai Parlament plenáris ülésén Alekszisz Ciprasz miniszterelnök részvételével a vita görög adósságválságról, amikor az ESM-hez - ami az eurózóna állandó válságkezelési alapja - befutott az athéni kormány hivatalos igénye.
A hír hamar bejárta a nemzetközi sajtót, a levél egy példányát elsőnek közlő brit Financial Timesból ugyanakkor az is kiderült, hogy konkrét összegről a kérésben még nincs szó - írja a BruxInfo. Szakértők ennek kapcsán emlékeztettek, hogy Ciprasz legutóbb még két éves hitelkeretről beszélt, aminek lehetséges-szükséges nagyságát akkor a bankvilág mintegy 50 milliárd euróra becsülte. Ezzel egy időben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) már akkor kiszivárogtatott egy olyan véleményt, hogy Athén három évre vállalna be hitelfelvételt - programteljesítés fejébe -, annak nagyságrendje elérheti a 70 milliárdot.
A görög kérelemben a két évről a háromra bővítés azért keltett némi feltűnést Brüsszelben, mert az ESM-kerethez bizonyos szempontból még szigorúbb feltételek mellett lehet csak hozzáférni, mint amiknek a teljesítését a június végén lejárt második támogatási program kapcsán Cipraszék nemcsak következetesen visszautasították, de amelyek miatt végül még a népszavazást is kiírták.
A kérés mindennek láthatóan már elébe menve helyezi kilátásba, hogy a görög kormány kész adó- és nyugdíjrendszerbeli reformokat is fontolóra venni. Viszonylag óvatos formában ugyanakkor azt is értésre adja, hogy Athénban továbbra is fontosnak éreznének valamilyen fokú adósságkönnyítést is. Korábban az EU-partnerországok többsége már jelezte, hogy semmilyen adósságelengedést nem tudnak támogatni, de bizonyos adósságátütemezést többnyire nem zártak ki.
Ez utóbbi jelentőségét egyébként ugyancsak szerdán Christine Lagarde, az IMF főigazgatója is megerősítette, amikor a washingtoni Brookings Intézetben tett látogatása során megismételte a napokban ismertté vált IMF-jelentés azon véleményét, hogy Görögországot fenntarthatatlan adósságállomány terheli, és ebből a csapdából csakis érzékelhető mértékű adósságátütemezéssel tud majd kiszabadulni.
Az ESM-nek írt szerdai levelet egyébként ez utóbbinak az illetékesei is megerősítették, sőt, időközben tagállami reakciók is napvilágot láttak. A francia AFP jelentése szerint Manuel Valls francia miniszterelnök szerdán a nemzetgyűlésben a görög helyzetről tartott vitában már utalt az athéni kérésre, amelyet "kiegyensúlyozottnak és előrevivőnek" minősített.
További részletek a BruxInfo cikkében.