Laimdota Straujuma lett kormányfő miniszterelnök szerint országa elnöksége kihívásokkal teli és mozgalmas időszak volt Európa számára. Az elnökségi program elsősorban a versenyképes, digitális, és nemzetközi színtéren erős és elkötelezett Európa megteremtésére koncentrált volna.
"Az élet azonban közbeszólt. A terrortámadások és az Európa határainál zajló humanitárius válság azonnali választ kívántak az unió részéről. Most mindannyian a görögök felé fordulunk. Reménykedem benne, hogy Görögország új pénzügyminisztere és a miniszterelnök konstruktív javaslatokkal áll elő" - fogalmazott a politikus.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke elsősorban Görögországról beszélt.
"Nem támogatom a Grexitet" - szögezte le, Görögországnak az euróövezetből történő esetleges kiválására utalva. Hozzátette, hogy az általa vezetett testület célja a kompromisszumkeresés, kedd este pedig az eurózóna tagállamainak csúcstalálkozóján a "retorikai lendületből" visszavéve ülnek majd tárgyalóasztalhoz.
A néppárti frakció vezetője, Manfred Weber jó példaként vezette elő Lettországot a görögök által végrehajtandó megszorításokkal kapcsolatosan, miután Riga a gazdasági válság folyamán jelentős kiigazítást hajtott végre.
"Ha Európa nem hajlandó reformokra, akkor a kontinensnek nincs jövője" - szögezte le Weber, hozzátéve: "fontos a szolidaritás, ahogyan a demokrácia is, ugyanakkor szabályaink is vannak, amelyeket be kell tartani".
Gianni Pittella szociáldemokrata frakcióvezető egyetértett a bizottság elnökével abban, hogy itt az ideje cselekedni és megoldást találni a görögök helyzetére. A "nem" szavazatok győzelmével végződött vasárnapi népszavazás eredményéről úgy vélekedett: túl sok forog kockán.
"Nem játszhatunk Európa jövőjével, nagyon fontos, hogy (Alekszisz) Ciprasz (görög miniszterelnök) és kormánya értelmes javaslatokkal álljanak elő a ma esti találkozón. Meg kell találnunk a megoldást, hogy a görögök végre fellélegezhessenek" - hangoztatta az olasz politikus.
Roberts Zile, az Európai Konzervatívok és Reformerek lett vezérszónoka emlékeztetett: a lettek már megküzdöttek saját megszorító programjukkal, ezért a görögökkel kötendő bármilyen megállapodásnak arra is tekintettel kell lennie, hogy a lettek már elvégezték a most a görögöktől kért feladatot.
A liberális képviselőcsoport vezetője, a belga Guy Verhofstadt a józan észt hiányolta a görög ügy kezeléséből.
"Úgy beszélnek a Grexitről, mintha mi sem történne. Holott az igazi tét a jól működő pénzügyi unió, amely képes megoldani az ilyen problémákat" - mondta. A volt belga miniszterelnök bírálta a Nemzetközi Valutaalap tevékenységét, és arra kérte a görög kormányt, hogy hiteles, valódi reformjavaslattal érkezzen az esti megbeszélésre.
A zöldek társelnöke, a német Rebecca Harms szerint Ciprasz görög miniszterelnök elsődleges feladata, hogy a népszavazás után egységet teremtsen az országában. A politikus a lett elnökségről szólva a kisebb államok szerepét emelte ki az EU egységének erősítésében.
Paul Nuttall az euroszkeptikus képviselők soraiból úgy vélekedett, hogy a lett elnökség nem ért el eredményeket a bevándorlók helyzete és a görög válság megoldása terén.
"Nem tettek semmit, miközben végignézzük, hogy az EU darabokra hullik" - jelentette ki.
Az újonnan alakult Nemzetek és Szabadság Európája szélsőjobboldali frakció képviselői közül az olasz Gianluca Buonnano kérdőre vonta az Európai Bizottság elnökét, mert szerinte az emberek helyett csak a nagyvállalatokról, cégekről beszél.
"Én nem akarok a német zászló alatt meghalni. Volt már nácizmus Európában, most pedig gazdasági nácizmus van" - közölte az olasz Északi Liga politikusa.
A függetlenek közül Morvai Krisztina kapott szót elsőként, aki szerint a Luxemburgból, egy szerencsés, gazdag nyugati országból származó Jean-Claude Juncker a fejlett nyugati államokat képviseli, de senki nem beszél arról, vajon miért menekülnek az emberek gazdasági menekültként a saját hazájukból.
"Meddig hallunk még mindig első osztályú és másodosztályú tagállamokról?" - kérdezte Morvai, aki szerint e tekintetben a lett elnökség sem tekinthető különbnek, elidegenedtek a valódi emberek valódi gondjaitól.
A Jobbik színeiben mandátumot szerzett politikus megjegyezte, hogy Juncker "szerencsére még senkit sem pofozott fel, de változatlanul ismét a telefonját nyomkodja".
Juncker védelmébe vette a lett elnökséget, s közölte, hogy éppen Ciprasszal SMS-ezett, az pedig rosszindulatú demagógia, hogy a bizottság ne foglalkozna az emberek problémáival.