Brüsszelben ma már úgy látják, hiba volt Görögországot felvenni az Európai Unió tagországai közé - mondta a Bruxinfo Európai Elemzési Központ vezetője.
Amikor benyújtották a csatlakozási kérelmet, akkor az Európai Bizottság - aminek semmi más dolga nincs, mint hogy technokrata módon mindenkit megmérjen, hogy megfelelnek-e az alkalmassági paramétereknek - alkalmatlannak minősítették Görögországot. Az Európai Bizottság akkor nem javasolta Görögországot tagságra, mert világosan látta, hogy sem az intézményi rendszere, sem a jogszabályi rendszere, sem a politikai kultúrája, sem a versenyképessége nem alkalmas arra, hogy ennek a klubnak a tagja legyen. Mégis felvették. A görögöket ugyan beengedték, elfogadták, de a görögök nem adaptálódnak, nagyon nehezen veszik fel az új körülményeket, viszont húzzák őket magukkal, mint egy elrontott gyereket - fogalmazott az elemző központ vezetője.
Fóris György arról is beszélt, hogy a görög állam több feltételnek sem felelt meg, amikor az eurózóna tagjává vált.
Ha van valahol az Európai Uniónak ténylegesen felelőssége, akkor az pontosan ez. 1999-ben elismerték Görögországot eurótagságra. Ez a mai általános vélemények szerint egy szükségtelen és nagyon súlyos hiba volt. Tudni kell, hogy '97-'98-ban - amikor számba vették, hogy melyek lehetnek az euró alapító országai -, Görögország egyik paramétere sem felelt meg. Sok százalékkal eltértek inflációban, kamatszintben is, az összes kritériumhoz képest hátrányban voltak. - mondta.
A Bruxinfo Európai Elemzési Központ vezetője kiemelte: a Brüsszelben élő görögökön látható, hogy büszkék a nemzetükre, de eközben távolságtartók más uniós állampolgárokkal.
"Kezdettől fogva meg van bennük a szegény ember büszkesége és valahol a félénk ember tartózkodó gőgje, távolságtartása is. Soha nem vegyülnek a többiekkel, aztán nagyon sokszor egy-egy fontos politikai találkozó róluk szólt. Szinte soha nem tesznek fel kérdést, gyakran be sem ülnek a sajtóértekezletre, hanem elmennek a saját politikusuk tájékoztatójára, aztán félrevonulnak, és az alapján írnak."
Fóris György hozzátette: látszik, hogy a görögök befogadottnak érzik magukat az Európai Unióban.
Az elmúlt évtizedekben sok új tagállam abban a reményben lépett be az Európai Unióba, hogy a közösség tagjaként minden probléma megoldódik, ez viszont illúzió - mondta a Bruxinfo vezetője.
Szerinte azonban az elmúlt évek megmutatták, hogy az európai álom, az, hogy az Európai Unió tagjaként minden könnyebb, mint a közösségen kívül, illúzió.
Fóris György úgy fogalmazott: az én megítélésemben az európai álomkép egy tévedés. Az európai álom inkább európai illúzió volt. Illúzió abban az értelemben, hogy sokan - beleértve magunkat és a kelet-közép-európai országok jelentős részét is - abban a naiv képben éltek csak, amit akkor már leszűrtek maguknak, mikor a magyarok először átjártak a Mariahilfer Strasséra vásárolni. Vagyis hogy ott sajtó- és szólásszabadság van, felszabadított közérzet is van, meg árubőség is van, akkor nekünk oda kell tartozni. Ez rendben is van, de attól, hogy oda csatlakozunk, ez még nem következik be.
Kiemelte: az elmúlt évtizedekben sok új tagállam abban a reményben lépett be az Európai Unióba, hogy a közösség tagjaként minden probléma azonnal megoldódik.
"Az álomba ringatózók, például az újonnan csatlakozottak, vagy a csatlakozásra várók, az EU-ra kívülről tekintők rögtön a csodát várták. Beléptünk, vártuk a jólétet, vártuk, hogy majd az EU megoldja, kifizeti, példát mutat, holott az EU nem erre lett kitalálva."
"Vannak közös pénzalapjai, de ez adott esetben olyan szempontból még rossz is lehet, hogy látszólag megspórolja azt az erőfeszítést, amit viszont mindenképpen meg kellene tennie. Azt, hogy a többiekkel versenyképességben a versenyt bírni tudó gazdasági és intézményi feltételeket teremtsen mindenki, mert máskülönben kiszolgáltatja magát annak, hogy erre a néhány pénzalapra köti csak rá magát. De tulajdonképpen azt a tényt, hogy az EU-nak a tagja, nem használja ki" - véli Fóris György.
A Bruxinfo Európai Elemzési Központ vezetője hangsúlyozta: a csodavárás időszakának lassan vége, de ez hasznos is lehet, mert a tagállamok és a tagjelölt országok végre reálisan látják a lehetőségeiket.
A lehetséges megállapodással kapcsolatban Fóris György azt mondta, ha meg is tudnak egyezni a görögök az eurócsoporttal, az már csak egy új megállapodás keretében lehetséges.
"Ha lesz is megállapodás, az már egy másik megállapodás lesz. Az előző pénzügyi támogatási program kedd éjfélkor mindenképpen véget ért. Arról lehet szó, hogy az új feltételek mentén, akár nagyon rövid idő alatt elkezdenek tárgyalni egy új, most már harmadik csomagról a görögökkel, esetleg egy áthidaló, azt megelőlegező, kiegészítő segítséggel a belátható, mondjuk egy hónapon belülre" - Fóris György.
"Az is elképzelhető és valószínű, hiszen Ciprasz most azt jelezte, hogy elfogadja az eddigi ajánlatokat, hogy az új megállapodásba az eddigi ajánlatot lényegében átemelik az általa kért esetleges apró módosításokkal. Tehát egyfelől a bizalmatlanság, másfelől a helyzetet menteni akarás egyfajta szorításba is helyezi most az uniós, intézményi oldalt is, hogy mit fogadjanak el ebből és mit ne. Az biztos, hogy ugyanahhoz a helyzethez visszatérni, ami június 30-a előtt volt, már nem lehet" - jelentette ki a Bruxinfó Európai Elemző Központ igazgatója.
Hanganyag: Szabó Gergõ