Olaszországban széles körben elterjedt ez az aggodalom, az olasz kormány pedig próbálja csillapítani a kedélyeket. Matteo Renzi olasz miniszterelnök az Il Sole 24 Ore című napilapnak azt mondta, Olaszország már a "tűzvonalon" kívül van. "A múltban még a problémás országokhoz tartoztunk, most viszont már azokhoz, akik megpróbálják megoldani a gondokat" - hangsúlyozta. Pier Carlo Padoan olasz pénzügyminiszter leszögezte, Olaszország szilárdabb, mint 2011-ben.
A dpa német hírügynökség ugyanakkor emlékeztetett arra, az olasz gazdasági helyzet nem éppen rózsás: habár 2015 első negyedévében évek óta először növekedést ért el a dél-európai ország gazdasága, a bruttó hazai össztermékhez képest 130 százalékos az államadósság, és 12 százalék feletti a munkanélküliségi ráta.
Mariano Rajoy konzervatív spanyol miniszterelnök ugyancsak nyugtatni próbálja az aggodalmaskodókat. Egy legutóbbi lapinterjúban azt hangoztatta, hogy a görög válsághoz hasonló nem alakulhat ki Spanyolországban. Luis de Guindos spanyol gazdasági miniszter kiemelte, nincs még egy gazdaság az eurózónán belül, amelyik jobb növekedési adatokat mutatna, mint Spanyolország. Emellett úgy vélte, a bankok helyzetét ma egyáltalán nem lehet összehasonlítani a három évvel ezelőttivel.
2012-ben Madridnak az ingatlanágazat összeomlása után a bankszektor megmentésére összesen 41 milliárd eurós mentőcsomagot kellett igénybe venni.
Rajoy portugál kollégája, Pedro Passos Coelho óvatosabban nyilatkozott saját országa helyzetéről. Úgy vélte, a görög válság jelenlegi és jövőbeli következményei ellen senki sincsen felvértezve. A növekvő félelmek közepette a héten azonban a portugál miniszterelnök is megjegyezte, hogy az országot a lehetséges hatások "semmi esetre sem fogják felkészületlenül érni".
2011-ben Portugáliának egy 78 milliárd eurós mentőcsomag segítségével sikerült elkerülnie az államcsődöt. 2014 májusa óta mindenesetre az országnak már nincs szüksége külső segítségre a talpon maradáshoz.
A dél-európai térségtől távol eső, ugyanakkor a pénzügyi válság által súlyosan érintett Írország kormánya ugyancsak azt hangsúlyozta, nem kell tartani a görög válság átterjedésétől. Dublin ugyanakkor szinte alig mutat megértést a görögök gondjai iránt, hiszen a válságkezelési politikában élen járó szigetországban a lakosság egy része a mai napig nem heverte ki a drasztikus megszorításokat. A sajtó az adósságválság kezelésekor gyakran állítja szembe az "ír példát" a göröggel.
Enda Kenny ír miniszterelnök azt kétségbe vonja, hogy különösen szigorúak lennének Görögországgal, a dél-európai ország adóssága egy részének elengedését azonban elutasítja. Már csak azért is, mert a pénzügyileg továbbra is nehéz helyzetben lévő írek 350 millió euróval járultak hozzá hitelezőként a görög mentőcsomaghoz.