Hivatalos magyar kormányzati tájékoztatás szerint Magyarország mégsem függesztette fel kedden a menekültek visszaküldésére vonatkozó uniós rendelkezések alkalmazását - amivel kötelezettségszegési eljárást kockáztatott volna -, hanem csak a nálunk menedékjogot kérők szervezett visszaküldésének egy korlátozott időre történő szüneteltetését kérte uniós partnereitől, elsősorban Németországtól és Ausztriától. Ezt Györkös Péter, hazánk állandó EU-képviselője közölte szerdán újságírókkal, hangsúlyozva, hogy Magyarország semmilyen jogi intézkedést nem hozott a Dublin 3-nak nevezett rendszer felfüggesztésére - írja a BruxInfo.
A visszaküldést magyar kérésre addig szüneteltetnék, amíg hazai oldalon meg nem teremtik az emberi és a pénzügyi feltételeit a korábbinál jóval több menekült befogadásának. Miként a nagykövet rámutatott, a lépésre azt követően került sor, hogy egyértelművé vált, a magyar idegenrendészeti és menekültügyi rendszer jelenlegi kapacitásai mellett nem képes megbirkózni a menekülthullámmal.
A magyar hatóságok adatai szerint az év eleje óta (június 22-ig) 61 700 menedékjogi kérelmet nyújtottak be hazánkban, közel 20 ezerrel többet, mint tavaly egész évben.
Dimitrisz Avramopulosz menekültügyi biztos a biztosi kollégium szerdai ülésén beszámolt a magyar intézkedésekről, és telefonon is beszélt - bizottsági források szerint - a magyar belügyminiszterrel. Miután Brüsszelben meggyőződtek róla, hogy a kormány nem tett jogi lépést a dublini rendelkezések felfüggesztésére, nem tartottak szükségesnek beavatkozást az ügyben. Korábban még az a hír járta, hogy a Bizottság külön közleményt készül kiadni az ügyben.
A Bizottság ugyanakkor értésre adta, hogy szoros figyelemmel követi a magyar helyzetet. Nevük mellőzését kérő források szerint vélhetően éppen ez volt a szándéka a magyar kormánynak az elmúlt napokban bejelentett, uniós szinten is nagy visszhangot keltett intézkedésekkel (például a magyar-szerb határon egy kerítés építésével), hogy felhívja a Bizottság és az uniós partnerek figyelmét a magyarországi menekülthelyzet drámai súlyosbodására. A Bizottság magyar vélemények szerint korábban azzal relativizálta a hazánkban kialakult helyzetet, hogy a migránsok növekvő száma elsősorban a koszovói albánok exodusával áll összefüggésben, márpedig ők formailag biztonságos harmadik országból érkeznek, így visszaküldhetők.
Március óta - amióta megállt a koszovói albánok tömeges, 24-25 ezres beáramlása - ugyanakkor már alapvetően afgánok, szíriaiak, irakiak és pakisztániak érkeznek a nyugat-balkáni útvonalon tömött sorokban, a határt illegálisan átlépve Magyarországra. A magyar érvelés szerint ráadásul azzal, hogy Ausztria és Németország felgyorsította a nálunk regisztrált, de továbbállt menekültek visszaküldését Magyarországra, még súlyosabbá vált a helyzet. "Ha nem lesz változás, év végén már 120 ezer lesz a Magyarországra érkező menedékkérők száma" - vélekedett a magyar EU-nagykövet.
Györkös szerint a földközi-tengeri menekültprobléma megoldására irányuló bizottsági migrációs stratégia elfogadásának is van egy, a migrációs hullámot a nyugat-balkáni útvonalra átterelő hatása. Arról már nem is szólva, hogy a Bizottság áthelyezési javaslata alapján Magyarországnak is be kellene még pluszban fogadnia több mint ezer menekültet, azok közül, akik jelenleg Olaszországban és Görögországban tartózkodnak.
Orbán Viktor miniszterelnök ezért néhány napja levelet írt Donald Tusk, európai tanácsi elnöknek, a déli menekültválságra fókuszáló szeptemberi máltai csúcshoz hasonló magas szintű konferencia megtartása érdekében valamikor az ősszel Budapesten.
Magyarország - amely hivatalosan továbbra is elutasítja a kötelező "menekültkvótát" - úgy véli, hogy a Bizottság által javasolt migráns stratégia nem felel meg annak az állam- és kormányfők által az áprilisi rendkívüli csúcson meghatározott kritériumnak, miszerint a menekültkérdésre adandó válasznak átfogónak (értsd a kérdéskör minden részletére kiterjedőnek) és földrajzilag is kiegyensúlyozottnak kell lennie (értsd, ne csak az olasz és a görög probléma enyhítésére koncentráljon). Orbán tehát a csütörtöki csúcson azt szeretné, ha a vezetők olyan következtetéseket fogadnának el, ami sokkal jobban tükrözi a Magyarországot érő kihívásokat is.
Az Európai Bizottságnál továbbra sem zárják ki, hogy az olaszokhoz és a görögökhöz hasonlóan egy rendkívüli magyar akciót is kezdeményezzenek. Jelenleg ugyanakkor nem látják azt a nyomást, ami szerintük Olaszország és Görögország esetében fennáll. Miközben magyar részről azt állítják, hogy hozzánk az év első felében több menedékkérő érkezett és több kérelmet nyújtottak be, mint Olaszországban, addig a BruxInfónak nyilatkozó EU-források szerint a magyar szám egyelőre alatt van az olaszországinak, ahová szerintük az év első négy hónapjában körülbelül 100 ezer menekült érkezett.