Először a déli órákban az eurózóna tagállamainak pénzügyminiszterei ülnek asztalhoz, a csúcsvezetők pedig este tárgyalnak a kérdésről.
A rendkívüli csúcs oka, hogy az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Központi Bank által Görögországnak nyújtott támogatási csomag június 30-án lejár, s ugyanezen a napon esedékessé válik egy 1,6 milliárd eurós görög törlesztési kötelezettség az IMF felé. Ez utóbbit Athén nem tudná teljesíteni, így az államcsődöt csak akkor kerülheti el, ha a hitelezői trojka folyósítaná neki a mentőcsomag utolsó, 7,2 milliárd eurós részletét.
Ez utóbbira a trojka azonban csak akkor hajlandó, ha a görög kormány vállalja, hogy hiteles és fenntartható gazdasági szerkezeti reformot valósít meg, a következő években növeli az elsődleges (vagyis a kamatterhek nélkül számított) államháztartási többletét a GDP arányában, fokozatosan kivezeti a bőkezű kiegészítéseket a nyugdíjrendszeréből, valamint egységesebbé teszi - az emelés jegyében - jelenlegi, "széttöredezettnek" minősített áfarendszerét. Athén ugyanakkor ezek közül több követelést kifogásol - különösen a nyugdíjkiadások csökkentését és egyes alapvető termékeke és szolgáltatások áfájának növelését -, és mindeddig nem tett le olyan reformterveket az asztalra, amelyeket a hitelezők elfogadhatónak találtak volna.
Euróövezeti tisztségviselők szerint, ha nem sikerül a nap folyamán dűlőre jutni az athéni vezetéssel, akkor a mentőcsomag helyett a görög államcsőd kezelése lesz a téma a hétfői csúcson. A fizetésképtelenség megkérdőjelezné Görögország eurózóna-tagságának, sőt egyesek szerint akár EU-tagságának fenntarthatóságát is.