Bulgária, Ciprus, Izrael, Észak-Korea, Kína és az Egyesült Államok - csak néhány, a világ nagyjából két tucat állama közül, amelyik magas kerítéssel, fallal védi határait az illegális átlépőktől. A két Korea között fal, szöges drót, demarkációs vonal, taposóaknák és gépfegyveres őrök vigyázzák a majdnem 260 kilométeres határt, ám a cél itt az, hogy a kommunista északról lehetőleg senki se tudjon a demokratikus délre menekülni. Ennek ellenére mégis akadnak olyanok, akik saját és otthon maradt családjuk életét kockáztatva átjutnak a világ legvédettebb övezetén.
Kínában az egykor brit gyarmat Hongkongot veszi körül komoly védelmi vonal, s bár a terület már majdnem két évtizede Kína különleges közigazgatású régiója, az egykori határt továbbra is szigorúan őrzik. Ezen két esetben tehát a ki- és nem a bevándorlás megakadályozása a cél. Nem úgy, mint az uniós, ám még nem schengeniövezeti-tag Bulgária esetében.
A brit ITV News riportere a bolgár-török határ mellett, egy 3 méter magas kerítés mellett sétálva mondta: a szöges drót 25 éve a helyiek kijutását volt hivatott meggátolni, most az újabb fal a bejutást akadályozza. A török oldalon - némi túlzással - borotvahabszerűen, több sorban szögesdrót spirál fut a kerítés aljától a tetejéig.
A falat a migrációs nyomás enyhítésére építették 2014-ben. A 240 kilométer hosszú közös határszakasz azon 33 kilométeres részén, ahol a legtöbb bevándorló próbálkozott az illegális határátlépéssel, 2 év alatt 18 ezer szíriai. A kerítés körül a legmodernebb térfigyelő berendezések, kamerák, éjjellátó berendezések segítik a határőrök munkáját, akik így több kilométerről képesek kiszúrni a menekülőket.
"Ez nem jelent megoldást, legfeljebb csak átmenetileg. A hatása annyi lehet, hogy a menekülők, szülők, gyerekek, otthon maradt családtagok még veszélyesebb próbálkozásokba is belemennek, még többet fizetnek a csempészeknek az utolsó pénzzé tehető tulajdonukat is eladják, csak hogy elmenekülhessenek otthonról" - nyilatkozta az ITV News riporterének Boris Cheshirkov az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának bulgáriai szóvivője.
Egy másik uniós államban, Cipruson a sziget görögök és törökök lakta részét a Berlini falhoz hasonló módon választja ketté hatalmas kerítés, illetve fal, néhol ütközőzóna - békefenntartókkal, őrtornyokkal, katonákkal. Az enyhülés jeleként és uniós nyomásra 45 év után 2008-ban a kettészelt fővárosban, Nicosiában megnyitották az első sétálóutcai átjárót a két terület között.
A két leghíresebb kerítésépítő Izrael, illetve az Egyesült Államok. A Gázai övezetet, illetve az egyiptomi határt fogja körül, védi magas kőkerítés és szögesdrót, izraeli katonák heti szinten találnak és semmisítenek meg alagutakat, amelyeket például a fegyvercsempészek ásnak a kerítés alatt. Az Egyesült Államokban a mexikói határ egy része mentén építettek kerítéseket a bevándorlást és a drogcsempészetet megakadályozandó.
Egy 2010-es kampányvideóban az arizónai-mexikói határ mentén sétálva üzeni a republikánus John McCain a voksolóknak, hogy a bevándorláshoz köthető bűnözés és gyilkosságok miatt be kel fejezni ezt az átkozott kerítést". A kérdés minden elnökválasztás idején előkerül, mint az is, milyen professzionális megoldásokkal játsszák ki a legelszántabb bevándorlók a szigorú ellenőrzést és a több méter magas kerítést.
Kötélmászás, alagútásás, flexelés a leginkább elterjed megoldás, azonban találtak már határőrök kocsira szerelt rámpát és katapultot is (ez utóbbit inkább a drogcsempészetre használják), sokan pedig inkább a vízi utat választják: van, aki szörfdeszkán evickél, de olyan is előfordult, hogy egy apró tengeralattjáróval hordták a csempészek a tiltott árut az Egyesült Államokba.
Hanganyag: Király István Dániel