"Azt ne felejtsük el, egy parlamenti, politikai állásfoglalásról van szó, ami jogilag senkit semmire nem kötelez" - így magyarázta az Európai Parlamentben májusban lezajlott vita lezárásaként elfogadandó mai állásfoglalás jelentőségét Gyévai Zoltán. A Bruxinfó főszerkesztője azonban hozzátette azt is, a frakciók által eddig bemutatott öt különböző szövegtervezet - amelyekből bizonyos elemek bekerülnek a végleges dokumentumba - különböző következményeket, lépéseket is kilátásba helyez.
"Miközben minősítésben nincsenek olyan hatalmas különbségek, történetesen a szociáldemokraták, a zöldek és a liberálisok sokkal erőteljesebbek, de a következmények kilátásba helyezésében az említett három párt sokkal messzebb menne, sőt az Európai Néppárt igazából semmilyen következményt helyezne kilátásba a történtekért és a nem történtekért is, viszont a másik három párt azt szeretné, ha az Európai Bizottság szeptember közepéig egy jelentést készítene Magyarországról. Ezzel tulajdonképpen azt a jogállamisági keretet adná, amit az Európai Bizottság hozott még 2014 márciusában" - mondta Gyévai Zoltán.
Az Európai Parlamentben május közepén Orbán Viktor miniszterelnök és Frans Timmermans bizottsági alelnök részvételével zajlott vita halálbüntetés és a migráció kérdéséről. Akkor a magyar kormányfő őrültségnek nevezte a menekültek elosztásáról szóló kvótarendszer uniós tervét, és európai szintű vitát szorgalmazott a halálbüntetésről. Orbán Viktor a vita után tartott sajtótájékoztatóján a következőket mondta:
"Nem szórakoztató dolog fekete báránynak lenni. A kérdés azonban az, mire használjuk az európai politikát. Nekem meggyőződésem, hogy van egy-két sui generis európai kérdés, és azokban el kell mondani, amit gondolunk, meg ami a magyarok érdeke, akkor is, ha időnként népszerűtlen, még a Néppárton belül is az időnként."
A vitában kritikát fogalmazott meg Manfred Weber, a Fideszt is magába foglaló néppárti frakció vezetője is. A német politikus azt mondta: az állampolgárok megkérdezése jó dolog, de a magyar bevándorlási konzultációs kérdőív szóhasználata rossz és elfogadhatatlan. Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért Európai Parlamenti képviselője múlt héten magyar újságíróknak Brüsszelben arról beszélt, szerinet a májusi vita nagyobb jelentőségű a korábbiaknál.
"Bizonyos értelemben szerintem a miniszterelnök elszámolta magát. Nyilvánvalóan ezt az egész mókát Strasbourgban egy hazafelé történő cirkuszi mutatványnak fogta fel, ehhez képest otthon igazán jelentős hozadéka nem volt a strasbourgi fellépésének, miközben alapvetően újraírta az európai hozzáállást a Fidesz különböző megmozdulásaihoz. Részben az uniós intézmények is úgy gondolták, hogy átlépett a magyar kormány a halálbüntetés lebegtetésével, illetve a migrációs kérdőívvel egy olyan határt, amit nem lehet átlépni. Frans Timmermans első és a vita végén elmondott beszéde is nagyon kemény volt és az Európai Néppárton belül is elindult egy nagyon erőteljes mozgolódás" - értékelte Jávor Benedek.
A baloldali-liberális-zöld javaslatról való szavazást megelőzően még a képviselők által benyújtott módosító indítványokról is szavaznak, így a szöveg még változhat.
A "magyarországi helyzet" megjelölés alatt a frakciók a májusi plenáris vitához hasonlóan két témára összpontosítanak. Egyrészt a miniszterelnök halálbüntetéssel kapcsolatos kijelentéseire, másrészt a bevándorlásról szóló nemzeti konzultációra.
A közös javaslat leszögezi, hogy a halálbüntetés összeegyeztethetetlen az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletével, és ha egy tagország bevezetné, azzal megsértené az EU alapszerződését.
"A halálbüntetés eltörlése mérföldkő az alapjogok európai fejlődésében" - áll a javaslatban, amely nyomatékosítja, hogy az unió alapértékeinek súlyos megsértése maga után vonja a szerződés hetedik cikke szerinti eljárás megindítását, amely egy többlépcsős folyamat végén akár az adott tagállam kizárását is lehetővé teszi az uniós döntéshozatalból.
A többpárti szövegtervezet elítéli, hogy a miniszterelnök több kijelentésével is vitát kezdeményezett a halálbüntetésről, de a tervezet tudomásul veszi, hogy a kormányfő tudatta, a kormány nem tervezi a halálbüntetés visszaállítását. A határozati javaslat kiemeli, hogy a kormányfőnek felelőssége van az unió alapértékei tiszteletben tartásának előmozdítása terén, s jó példát kell mutatnia.
A nemzeti konzultáció kérdésében a javaslat rögzíti, hogy a tagállamoknak szuverén joguk konzultációt kezdeményezni, megjegyzi viszont, hogy az ilyen megkérdezéseknek tükrözniük kell a kormányzat készségét a felelős kormányzásra, melynek célja demokratikus politikai megoldások megtalálása és az unió alapértékeinek tiszteletben tartása.
A többpárti javaslat immár nem csak a nemzeti konzultációt, hanem az azzal összefüggésben indított kormányzati plakátkampányt is elítélné.
"(Az Európai Parlament) nyomatékosítja, hogy a Magyarországon a bevándorlásról és terrorizmusról kezdeményezett konzultáció tartalma és nyelvezete erősen félrevezető, elfogult és kiegyensúlyozatlan, részrehajló és közvetlen kapcsolatot teremt a migrációs jelenség és biztonsági kockázatok között" - áll a plenáris elé kerülő többpárti tervezetben.
A javaslat emellett sajnálatát fejezi ki, hogy a kérdéssor az EU-t hibáztatja, a tagállamok felelősségének említése nélkül, emlékeztetve, hogy az uniós jogalkotásnak ők is teljes jogú részvevői.
A dokumentum minden tagállam részéről konstruktív hozzáállást szorgalmaz, kiemeli, hogy minden tagállamnak teljes mértékben meg kell felelnie az uniós jognak, s minden jogszabályuknak tükrözniük kell az európai értékeket, amelyekkel összhangban kell állniuk. A tervezet ezzel kapcsolatban elítéli, hogy a tagállamok kormányait tömörítő tanács nem reagált a legutóbb magyarországi eseményekre, s mind a minisztereket, mind az állam- illetve kormányfőket arra kérik, hogy foglalkozzanak Magyarországgal.
A szöveg szerint az elmúlt egy év magyarországi eseményei összességükben azt jelenthetik, hogy kialakulóban van annak veszélye, hogy a jogállamiságot rendszerszintű fenyegetés éri.
Ezzel összefüggésben a határozati javaslat arra ösztönözné a bizottságot, hogy készítsen mélyreható jelentést Magyarországról még az idei év szeptemberéig, emellett álljon elő javaslattal a demokrácia, az alapjogok, és a jogállamiság tiszteletben tartásának ellenőrzését és betartatását szolgáló uniós mechanizmusra, amely minden tagállamot egységes és objektív mutatók alapján, megkülönböztetés nélkül értékelne évről évre.
A közös javaslat több olyan jelzőt és értékítéletet megfogalmazó kifejezést elhagyott, amely keményebb bírálatot fogalmazott meg, s a pártok javaslataiban külön-külön még szerepelt. A nemzeti konzultációt sem idegengyűlölőnek, sem gyűlöletkampánynak nem nevezi a szöveg, de továbbra is a konzultáció visszavonását sürgeti.
A néppárt által előterjesztett határozati javaslat hangsúlyozza, hogy a kormányfő egy brutális gyilkosság után beszélt a halálbüntetésről, amely az egész társadalmat megdöbbentette, és pár nappal később tudatta az EP-vel, hogy a kormány nem tervezi a halálbüntetés bevezetését.
A tervezet, s immár a többpárti javaslat is, kitér arra, hogy az EU alapjogi chartája része a magyar alkotmánynak. A néppárt azt is hangsúlyozza, hogy a konzultáció fontos eszköz a kormányok számára, hogy a társadalom támogatását élvező politikát folytathassanak. Nem mulasztja el megemlíteni, hogy Magyarország "példátlan migrációs kihívással néz szembe" a Nyugat-Balkánon át érkező menekülthullám miatt.
A szöveg rögzíti a tagállamok jogait, hogy konzultációt kezdeményezzenek a polgáraikat érintő kérdésekről. Megjegyzi ugyanakkor, hogy az elindított konzultáció nyelvezete "erősen félrevezető, elfogult és kiegyensúlyozatlan".
A dokumentum a jobb- és baloldali szélsőségeseket is elítéli, valamint, hogy "demokratikus pártok populista érvekkel igyekeznek szembeszállni szélsőséges pártokkal".
Az állásfoglalásról várhatóan fél kettő körül voksolnak a képviselők Strasbourgban.
Hanganyag: Király István Dániel