A kormányfő leszögezte: Magyarország semmilyen megállapodást nem írt alá, amely megkötné, hogy miről lehet beszélni, miről lehet konzultációt tartani, és miről nem, ilyen passzusa az uniós csatlakozási szerződésnek sincs, ezért Magyarország a szerződés megsértésének tekintené, ha valaki megpróbálna beleszólni abba, hogy a magyarok miről nyilváníthatnak véleményt.
"Mi, magyarok magunk akarunk dönteni arról, hogy akarunk-e bevándorlókat" - hangoztatta a miniszterelnök, kifejtve, hogy különbséget kell tenni az unión belüli szabad mozgás, a kívülről érkező bevándorlás, és ezen belül is a menekültek és a bevándorlók között. Orbán Viktor rámutatott, hogy Magyarország az üldözötteket mindig is befogadta, de azt nem akarja, hogy a bevándorlók célországa legyen.
"Magyarországon mi nem tudunk a bevándorlóknak munkát adni" - mondta a kormányfő, aki szerint a bizottság migrációt kezelni hivatott javaslata "abszurd, közel áll ahhoz, amit őrültségnek nevezhetünk". Orbán Viktor szerint a migráció kezelésének kérdését tagállami hatáskörbe kellene visszaadni, s őrültség az a javaslat, amely a menekültek beengedését, és kvóták szerinti szétosztását vetíti előre. Orbán Viktor úgy vélte, hogy a kvóták csak felbátorítják az embercsempészeket.
A vitán szintén előkerülő halálbüntetés témájáról a kormányfő közölte, hogy nem szeretne visszatérni a középkorba, amikor bizonyos témákról nem lehetett beszélni. "A halálbüntetésről beszélni kell" - szögezte le Orbán Viktor, hozzátéve, hogy mindenki véleménye csak egy európai polgár véleménye, "nem szentség, nem dogma".
Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke világossá tette, hogy a halálbüntetés eltörlése előfeltétel, mind az Európa Tanácsba, mind az Európai Unióba való felvételhez, visszaállítása uniós sértené az unió alapelveit, s így a hetes cikkely szerinti eljárás megindítását eredményezné. A vita végén a holland politikus Orbán Viktor szavaira is reagált, miszerint a bizottság terve nem tartalmaz olyan javaslatot, amely tágra nyitná a kapukat, s befogadná a gazdasági bevándorlókat, a kvótarendszer pedig csak a súlyos válság miatt, és csak korlátozott számú menekültre vonatkozna. "Arra kérem a magyar kormányt, hogy ne karikírozza a bizottság javaslatait" - mondta Timmermans.
Manfred Weber néppárti frakcióvezető úgy vélekedett, hogy az állampolgárok megkérdezése jó dolog, de a magyar bevándorlási konzultációs kérdőív szóhasználata rossz és elfogadhatatlan, ugyanakkor a kormányzat joggal vet fel a bevándorlással kapcsolatban kérdéseket. A bajor politikus szerint a halálbüntetés eltörlése civilizációs vívmány, ezért újbóli bevezetéséről minden beszéd kártékony. Weber felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarország a 2,8 százalékos gazdasági növekedéssel jelenleg Európa élvonalában van.
Gianni Pittella szociáldemokrata francióvezető kijelentette, hogy szerinte kijelentéseivel Orbán Viktor túl messzire ment. Az olasz politikus szerint a valódi gond nem a demokrácia elleni támadás, hanem a kiüresítése, ami teret enged a szélsőségeseknek.
Timothy Kirkhope, az Európai Konzervatívok és Reformerek Képviselőcsoport brit vezérszónoka szerint Európa polgárai nem azt akarják, hogy az alapjogok kérdése a politikai zsákmányszerzésnek essen áldozatul.
A holland liberális Sophie In 't Veld a migráció kérdésével összefüggésben igazolva látta annak szükségességét, hogy minden uniós tagállamban ellenőrizni kellene a demokrácia állapotát. A politikus szerint lehet vitázni a halálbüntetésről, de rövid lesz; annak nincs helye sem Európában, sem máshol a világon.
A zöldek társelnöke, Rebecca Harms elmondta: nem akart hinni a fülének, mikor a halálbüntetésről hallott, mert ez az uniós tagság felmondását jelentené. A nemzeti konzultáció pedig szerinte nem járul hozzá a probléma megoldásához, csak hecceli az embereket.
A függetlenek részéről Balczó Zoltán, a Jobbik képviselője mintegy értetlenségének adott hangot, mondván: semmi olyanról nem tud, ami ezt a vitát indokolná.
Niedermüller Péter (DK) arról beszélt, hogy a miniszterelnök érzéketlen, embertelen, idegengyűlülő képet fest Magyarországról, a kormány pedig szélsőjobboldali szavazatokra vadászik.
Szájer József (Fidesz) süketek párbeszédéhez hasonlította a vitát, rámutatva: Magyarország kultúrája különböző a volt gyarmattartók kultúrájától, s az elmúlt időszakban nem kellett számottevő migrációval megküzdenie.
Sógor Csaba, az RMDSZ képviselője emlékeztetett, hogy a szabad vitakultúra hagyományát sem szabad veszni hagyni.
Ujhelyi István szocialista politikus saját bevallása szerint a nemzeti konzultáció kérdőíveit tépte szét az ülésteremben.
A zöld frakció soraiban ülő Jávor Benedek PM-s EP-képviselő szerint a miniszterelnök egyre inkább hasonul a Jobbikhoz, ráadásul ez a stratégia csődöt mondott, mert hozzászoktatta a választókat a Jobbik mondanivalójához, így maga kövezte ki a hozzájuk vezető utat.
Orbán Viktor a vita végén kijelentette: álláspontja az, hogy a liberális gazdasági és társadalmi szervezési elvek csődöt mondtak, ez okozta a válságot. Továbbá közölte, hogy Magyarországnak 2012-ig nem volt problémája, mert a saját szabályai szerint fel tudta tartóztatni a migrációs nyomást, ám az EU kikényszerítette a szabályok megváltoztatását. A miniszterelnök szerint azonban ez "nem vált be".Minden értékről szabad és kell is vitázni - mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Strasbourgban, az európai parlamenti (EP-) vitát követő sajtóértekezletén.
Az EP-vita főként két kérdés, a bevándorlással kapcsolatos magyar kormányzati álláspont, valamint a halálbüntetés kérdése körül folyt. Több felszólaló az európai alapértékekkel való szembehelyezkedéssel vádolta a magyar kormányfőt.
Egy újságíró azon kérdésére, hogy magukról az alapértékekről is szükségesnek tartja-e a vitát, Orbán igennel válaszolt, és hangsúlyozta, hogy ugyanazon elvekre és értékekre hivatkozva eltérő időszakokban, illetve eltérő helyzetben alkalmasint gyökeresen ellentétes következtetésekre juthatnak a politikai szereplők.
A miniszterelnök a sajtóértekezleten úgy vélekedett, hogy habár formálisan Magyarországról rendezett vitát az EP, az esemény révén sikerült az első lépéseket megtenni egy nagy európai kérdés, a bevándorlásügy megnyugtató rendezése felé.
"Elindult egy olyan vita az EU-ban a bevándorlásról, amelyhez a siker reményét fűzhetjük" - fogalmazott. Úgy vélekedett, az Európai Bizottság új, menekültbefogadási kvótákat is előíró javaslata a menekültügyi szabályozásról csak fokozná az EU-ba irányuló bevándorlást, és olyan politikai hiba, amely végzetesnek bizonyulhat a kontinens számára.
A miniszterelnök szerint az eddig folytatott európai vitában összekeveredik egymással a menekültek, a megélhetési bevándorlók és vendégmunkások ügye, de ezeket külön kell kezelni, és külön szabályokat kell alkotni rájuk. Kijelentette: az emberi jogi szempontok mellett a gazdasági, a demográfiai és a kulturális dimenziókat is kezelni kell.
Orbán Viktor megerősítette: ha Magyarország újra saját maga dönthetné el, hogyan szabályozza a bevándorlást, akkor a probléma megszűnne. Kitért arra, hogy 2012-ben az EU tiltotta meg Magyarországnak azok őrizetbe vételét, akik illegálisan lépték át a magyar határt, de menekültnek mondták magukat.
A miniszterelnök kitért arra, hogy az EP-vitában a nézetkülönbségek nem kizárólag pártvonalak mentén mutatkoztak meg, így például az Európai Néppárton belül is megoszlanak a vélemények. Az MTI kérdésére válaszolva elismerte, hogy korábbi hasonló EP-vitákhoz képest most több volt a néppárti bírálat. Ezek egy része szerinte abból fakadt, hogy a bevándorlási konzultációs kérdőív magyar szövegének megfogalmazásai nagyon nehezen adhatók vissza más nyelveken lényeghű módon.
A másik gyökere a bírálatoknak az, hogy az európai néppárti családon belül vannak radikálisabb és mérsékeltebb pártok, ezt a nagy pártcsaládot nem könnyű egyben tartani - mondta a kormányfő, hozzátéve: a sajtóértekezlet után éppen a néppárti frakcióülésre megy.
A miniszterelnök a Pesti Srácok internetes újság kérdésére skandalumnak, botránynak nevezte a Gyurcsány Ferenc volt kormányfőhöz köthető Altus Zrt. európai bizottsági megbízását. Hozzátette: gondolkozott is azon, hogy kitérjen-e erre a kérdésre.
Orbán Viktor kifejtette: már elég régóta koptatja az Európai Unió "padjait", de ilyen pártfinanszírozási skandalumot és botrányt, mint amibe most keverte magát az Európai Unió, még nem látott.
"Nem kétséges, hogy miről beszélünk, arról beszélünk, hogy üzleti megbízatásnak álcázott formában európai uniós pénzt adnak egy olyan cégnek, amely egyértelműen pártpolitikai célokra is használja ezeket a forrásokat. Ezt még a vak is látja" - fogalmazott Orbán Viktor. Mint megjegyezte: az ügynek van egy magyar dimenziója, amelyet majd otthon rendeznek, de emellett viszont van egy európai dimenziója is.
"Az Európai Uniónak van éppen elég baja, a polgároknak van éppen elég komoly indoka, hogy kritizálják az Európai Uniót" - fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve: nem érti, hogy ezt a helyzetet miért kell megterhelni egy európai pártfinanszírozási pénzügyi botránnyal.