"Biztosítani akarjuk, hogy Afganisztán további előrelépéseket tegyen. Ne legyenek illúzióink: Afganisztán továbbra is veszélyes hely" - fogalmazott a NATO-főtitkár a tagországok külügyminisztereinek törökországi tanácskozásán, amelynek egyik témája az afganisztáni helyzet.
Stoltenberg elmondta, hogy ebből kifolyólag a NATO már most megvitatja, 2016 után milyen módon támogassa az ázsiai országot, ahol 2001 óta állomásoznak a szövetség tagállamainak katonái, bár idén év eleje óta harci feladatokat már nem látnak el.
Még nem döntöttek arról, hány katonát és milyen formában állomásoztatna az országban a NATO.
A NATO vezette nemzetközi biztonsági erők (ISAF) harci küldetése január elsejével ért véget hivatalosan Afganisztánban. Ezzel egy időben vette kezdetét az Eltökélt Támogatás fedőnevű misszió, amelynek keretében húsz ország (köztük Magyarország) mintegy 12 ezer katonája képezi ki és látja el tanácsokkal az afgán biztonsági erőket.
Afganisztánban a szélsőséges tálib felkelők április végén jelentették be, hogy megkezdték idei tavaszi offenzívájukat, amit az utóbbi hetekben több súlyos támadás követett, elsősorban az ország északkeleti részén lévő Kunduz tartományban.
Az Egyesült Államok kezdeményezésére a NATO a 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli terrortámadások után indított beavatkozást Afganisztánban, amely a New York-i és washingtoni terrorakciókat elkövető al-Kaida szervezet legfőbb hátországa volt.