Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni szerződés Bosznia-Hercegovinát két nagy, önállóságot élvező országrészre, úgynevezett entitásra osztotta, a többségében bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra és a túlnyomó részt szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra. Ezeknek külön vezetése, parlamentje és alkotmánya is van, a két államalakulatot gyenge központi kormány köti össze.
Milorad Dodik az SNSD szombati kongresszusán azt hangoztatta, hogy ha a Szerb Köztársaság 2017 végére nem tudja megerősíteni autonómiáját, a regionális parlament kérni fogja egy referendum kiírását az elszakadásról.
Az egyik legnagyobb látogatottságú boszniai hírportál, a klix.ba szerint azonban demagógiáról van szó, a portál szerint a boszniai szerb elnök a függetlenség emlegetésével akarja ismét elterelni a figyelmet az országrészt sújtó problémákról, az óriási mértékű munkanélküliségről, a korrupcióról és az alacsony életszínvonalról.
A klix.ba emlékeztetett arra is, hogy Milorad Dodik ezt a "taktikát" az utóbbi évtizedben mintegy harmincszor alkalmazta már. Választási kampányainak rendszerint ez az egyik alaptétele, de a világ más országaiban zajló referendumok kapcsán is újra meg újra felmerül a boszniai Szerb Köztársaság elszakadásának ötlete. 2006-ban például ötször jelentette be nacionalista SNSD vezetője, hogy népszavazást fognak tartani az elszakadásról. 2007-ben Montenegró Szerbiától való elszakadása, 2008-ban pedig Koszovó függetlenségének a kikiáltása adott alapot a boszniai szerb népszavazás felvetésének, míg a 2009-2010-es időszakban öt alkalmat talált arra, hogy ilyen irányú terveiről beszéljen. Hangsúlyozta például, hogy az európai uniós joggal is összhangban van az a törvény, amely szerint lehet népszavazást tartani a függetlenedésről, és ezt a szerbek lakta országrész ki is fogja használni.
2012-ben hatszor, 2013-ban pedig hétszer "fenyegetőzött" népszavazással a boszniai szerb elnök, igaz, ezek között olyan ötlet is volt, hogy a boszniai Szerb Köztársaság lakossága döntsön arról, szeretné-e, ha Horvátország az Európai Unió tagjává válna, vagy hogy Bosznia-Hercegovina belépjen a NATO-ba.
Később a skót és a katalán függetlenségi népszavazás, a legutóbb pedig a Krími Köztársaság kikiáltása kínált számára alkalmat ahhoz, hogy saját országrészének függetlenedési lehetőségeiről beszéljen.
A daytoni szerződés egyébként nem engedélyezi egyik boszniai entitásnak sem a különválást, habár az utóbbi években több ilyen terv is megfogalmazódott. Bosznia-Hercegovinában muzulmán bosnyákok, ortodox szerbek és katolikus horvátok élnek. A bosnyákok központosított államot akarnak, a szerbek védik autonómiájukat, és felmerült már egy önálló horvát országrész létrehozásának igénye is.