Szerzs Szargszján az áldozatok emlékoszlopánál tartott rendezvényen köszönetet mondott azoknak a külföldi vezetőknek, akik megtisztelték jelenlétükkel a megemlékezést. Az elnök reményét fejezte ki, hogy az 1915-1917 közötti események népirtásként való elismerésére tett legutóbbi lépések segítenek majd eloszlatni a "száz éve tartó tagadás sötét felhőjét".
Az emlékünnepségen résztvevő Vlagyimir Putyin orosz államfő beszédében hangsúlyozta, hogy a tömegmészárlásokat semmi sem igazolhatja. "A nemzetközi közösségnek mindent meg kell tennie, hogy az emberek ne ismerjék meg az idegengyűlölet, a vallási ellenségeskedés és az agresszív nacionalizmus borzalmait" - jegyezte meg Putyin, burkoltan célozva az ukrajnai konfliktusra, amellyel kapcsolatban Moszkva rendszeresen azt rója fel Kijevnek, hogy fenyegetően lép fel az ukrán területen élő oroszajkú lakossággal szemben.
Putyin és francia kollégája, Francois Hollande helyi idő szerint pénteken délután Jerevánban egyeztet az ukrán válságról.
A megemlékezésen a francia elnök kijelentette: Franciaország fejet hajt az áldozatok előtt, és sohasem fogja elfelejteni az örmény népet ért tragédiát. Az államfő leszögezte, Törökország "jelentős szavakat" fogalmazott meg a tömeggyilkosságok kapcsán, azonban "egyelőre váratnak magukra a továbbiak".
Joachim Gauck német államfő csütörtökön Berlinben úgy nyilatkozott, száz éve az Oszmán Birodalomban előre megtervezett népirtást hajtottak végre az örmények ellen.
1915 és 1917 között az Oszmán Birodalom hatóságai tömegesen legyilkolták az örmény lakosság egy részét. Ezt az utóbbi évtizedekben több mint 20 ország hivatalosan elismerte népirtásként, Törökország viszont következetesen visszautasítja, hogy a történteket tervezett genocídiumnak nevezzék. A két év alatt és még utána is, 1922-ig legalább egymillió, örmény források szerint 1,5 millió örmény halt meg a deportálások, halálmenetek és tömeggyilkosságok során, százezrek kerestek menedéket külföldön.
Az Oszmán Birodalomban az örményeket már a XIX. században ellenségnek tekintették, de azoknak a rémtetteknek a kezdete, amelyeket sokan népirtásnak tartanak, 1915. április 24-én volt, amikor Isztambulban őrizetbe vettek, majd kivégeztek mintegy 250 törökellenes, nacionalizmussal gyanúsított örmény vezetőt.
Ahmet Davutoglu török miniszterelnök április 20-án engesztelő gesztust tett az oszmán törökök által meggyilkolt örmények leszármazottainak. Azt mondta, Törökország osztozik fájdalmukban, és bejelentette, hogy gyászistentiszteletet fognak tartani az isztambuli örmény patriarkátusnál az áldozatok emlékére.